Szemünk előtt épül le a magyar tej

A tehénállomány - és a tejtermelés - csökkenésével már nem, az állomány további koncentrálódásával azonban számolni kell Magyarországon a GfK Hungária és az Agrár Európa (AE) Kft. közös tanulmánya szerint. A tanulmány a tejszektor helyzetét térképezi fel, és első része az élelmiszeripar helyzetét feltáró új közös sorozatnak.

Fórián Zoltán, az AE üzletág vezetője elmondta: a nyerstej felvásárlási ára véleményük szerint az idén éves átlagban 80-82 forint körül lesz, amivel csak a leghatékonyabban gazdálkodók tudnak nyereséget elérni, így ez koncentrációs tényező lesz. Úgy vélekedett, a jövedelemelosztásban jelenleg aránytalanságok vannak a piaci szereplők között. Hozzátette ugyanakkor: a hatékonyságot is javítani kellene.

Az üzletágvezető felhívta a figyelmet: a tejtermelők elvesztették a közvetlen kapcsolatot a fogyasztókkal, ennek következménye az alacsony lojalitás. Az import aránya a belföldi értékesítésben meghaladja a 30 százalékot; ez súlyos probléma, a magyar tejgazdaság folyamatos leépüléséről van szó - mondta.

Tóth Péter, az AE ügyvezető igazgatója a jelenlegi piaci anomáliák (meggy, dinnye, alma, tej) fő okát a termelők gyenge szervezettségében látja, s abban, hogy hiányzik az együttműködés, az információátadás a termékpálya piaci szereplői között.

Az SPS agrártámogatási rendszer jövő évi bevezetéséről - ennek támogatását az állattenyésztési szakmai szervezetek azzal indokolták, nem látni, hogy 2013 után a mostani támogatások fennmaradnak-e - az AE ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, talán nem kellett volna ennyire igyekezni ezzel.

A GfK-AE tanulmány szerint a tej világpiacán a kilátások továbbra is kedvezőek, 2007-2017 között a világ tejtermelése 20 százalékkal, 511 millió tonnáról 614 millió tonnára nő. Az EU tejszektorának növekedése ugyanakkor korlátozott, mert szinte teljes mértékben a belső piac bővülésétől függ. A világpiac növekedéséből Új-Zéland és az Egyesült Államok lesz képes leginkább kivenni a részét, míg az EU exportja várhatóan csak kis mértékben bővül.

Az előrejelzések szerint a tejtermelés és -felvásárlás az EU-ban 2014-ig a tavalyi szinten marad, ezen belül a régi tagok (EU-15) termelése előreláthatólag stagnál, az új tagoké (EU-12) pedig 3 százalékkal csökken.

A tehénállomány és a tejhozamok a következő években ellentétes irányban változnak. A tejhozam (kg/tehén) 2005-2014 között uniós szinten várhatóan 9 százalékkal emelkedik, ezen belül az EU-15-nél 6 százalékkal, a tíz új tagnál 24 százalékkal, a legújabb két tagnál (Románia és Bulgária) pedig 5 százalékkal. A tehénállomány a régi tagoknál 5 százalékkal csökken, a tíz új tagállamban 20 százalékkal, a két legújabb tagállamban pedig 10 százalékkal, így összességében 8 százalékkal mérséklődik.

A globális vállalatok mindennek hatására a termelés további növelésére és a portfóliótisztításra helyezik a súlyt - mondta Fórián Zoltán.

Magyarországon a kedvezőtlen makrogazdasági környezet a fizetőképes kereslet csökkenése révén közvetlenül hat a tej termékpálya szereplőire, ez ellen csak a szervezettség növelésével, szövetkezéssel és együttműködéssel lehet tenni a tanulmány szerint, de emellett szükség lenne a szabályozási környezet stabilizálására is.

Sánta Zoltán, a GfK Hungária piacfejlesztési menedzsere elmondta: tavaly - a szektor problémáit tovább növelve - szinte mindegyik tejtermék kategóriában visszaestek a vásárlások, s e tendencia az idén folytatódott. Tavaly például tejből és kefírből 4-4, gyümölcsjoghurtból 7, félkemény sajtból 5, kemény sajtból 16 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint az előző évben, csak vajból kelt el 8 százalékkal több, mint 2006-ban.   

A tejtermékek kiskereskedelme a koncentrálódás felé halad: 2007-ben a háztartások már az otthoni fogyasztásra szánt tejtermékek 57 százalékát a modern kereskedelmi egységekben (hipermarket, szupermarket, diszkont, Cash and Carry) szerezték be.

A tejesek is harcba lépnek  
Diszkonttal válaszolunk a felrobbant árakra 
Veszélyben a magyar tej!