
A lótuszvirág, a palástfű és a nád is rendelkezik azzal a rendkívüli képességgel, hogy levelein található ultrafinom felszíni szerkezetek segítségével képes önmagát tisztán tartani. Amint víz éri őket, leveleik felszínéről apró vízcseppek gördülnek le, miközben magukkal viszik a parányi szennyeződéseket. A tudomány felismerte, hogy nem a lehető legsimább, hanem a szemmel nem látható, nanométeres kiemelkedésekkel rendelkező felületek taszítják leghatékonyabban a szennyeződéseket és a vizet.
A BASF fejlesztő szakemberei ezért a kötőanyag optimalizálásával tették tartósabbá a bevonatot az öntisztító hatás gyengítése nélkül. Ennek eredményeként a balzsamecet, a vörösbor, a ketchup, sőt még a méz is nyomtalanul legördül a ruháról. Ezenfelül az új technológia lehetővé teszi, hogy a ruhákat ritkábban kelljen a szennyesbe dobni. |
A BASF kutatói folyamatosan dolgoznak azon, hogy az öntisztító hatású szöveteket a mindennapi élet más területein is alkalmazzák a közeljövőben, különösen a szennyeződés-taszító ruhák gyártásánál. A legnagyobb kihívást ebben az esetben a mosógép jelenti, ahol a mosás során fellépő mechanikai hatások veszélyt jelentenek a szövetekre és a bevonat parányi felületeire.
A meztelen igazság-hova teszik, ha meg sem veszik?
Italian Glamour: az olasz divat szerelmeseinek
Egyenruhába bújnak a lengyel diákok
MTI