Az MNB szerint a korábban elindított tárgyalások nem vezettek kellő eredményre, ezért kezdeményezte a jegybank a devizahitelezés szabályozását
Az MNB szerint a devizahitelezés területén a jegybank által korábban elindított, a banki önszabályozás kialakítását célzó tárgyalások nem vezettek kellő eredményre, ezért kezdeményezte a jegybank a devizahitelezés szabályozását a Pénzügyminisztériumnál (PM).
Tabák Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója elmondta: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a szektor egyes szereplői is úgy gondolták, hogy a szabályozás előnyösebb lehet, mint az önszabályozás, mert mindenkire egyformán vonatkozik. Az MNB kormányrendeleti szintű szabályozást javasol - ehhez törvénymódosítás is szükséges -, mert azt ítéli a legrugalmasabbnak.
Az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének igazgatója szerint az MNB által javasolt szabályok bevezetésének hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a magyar gazdaság stabilitása, csökkenne az ország sérülékenysége, mert a befektetők kisebb kockázatot érzékelnének, s kisebb felárat várnának el.
A tervezett szabályozás a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részeként a törlesztés/jövedelem és hitel/fedezet arányt úgy állapítják meg a forint-, az euró- valamint egyéb devizaalapú hitelekre, hogy tükrözze a kockázatokat, így a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkoznának. Gépjárművásárlás finanszírozása esetén az új feltételek a kölcsönre és a lízingre is érvényesek lennének, továbbá esetükben a futamidőt 5 évben maximálnák. A cél az, hogy az adós a jövedelméből törleszteni tudjon, s erre gyengébb árfolyam mellett is legyen lehetősége - mondta az igazgató.
A szigorítás az új hitelekre terjedne ki, így hitelkiváltás esetén is érvényesülne. Ezzel kapcsolatban az igazgató megjegyezte, hogy érdemes lehet devizaalapú hitelt forinthitellel kiváltani.
Arra a felvetésre, hogy a szabályok kijátszhatóak azáltal, hogy valaki több banktól vesz fel a limiteknek megfelelő több kisebb hitelt, Tabák Péter hangsúlyozta: az új szabályozás nem helyettesíti a banki hitelminősítési eljárásokat. Hangsúlyozta: ebben sokat segíthetne a pozitív adóslista, amelynek bevezetését - önkéntes és kötelező változata esetén is - támogatja a jegybank.
A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye az MNB szerint a kockázatok nem megfelelő felmérésében van. Az emberek laza hitelfeltételek és viszonylag stabilnak tűnő árfolyam mellett hajlamosak olyan törlesztési terhet vállalni, amit az árfolyamok ingadozása esetén vagy a kamatok emelkedésekor nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kigazdálkodni. Ez pedig az MNB szerint nemcsak a háztartások fizetőképességét veszélyezteti, hanem jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magyar államadósság finanszírozásának költségét is.
Nagy Márton, a terület helyettes vezetője elmondta: ha már 2004-ben bevezették volna a korlátokat, 15-20 százalékkal alacsonyabb lett volna a hitelezés. Emiatt ugyan a növekedés is kisebb lett volna 2004-2008. között átlagosan 0,3 százalékponttal, ám szerkezete sokkal egészségesebb lett volna, az ország sérülékenysége pedig kisebb, amit jól mutat, hogy a külső adósság is sokkal alacsonyabb volna. Úgy vélekedett, a hosszú távú hatás sokkal fontosabb.
A devizahitelezés szabályozása azért csak a háztartási hitelekre terjedne ki, mert ők nem rendelkeznek devizabevétellel, így kockázatuk nagyobb, mint a vállalatoké. A tervezett szabályozás nem terjedne ki az önkormányzatokra sem; bár volt egy időszak, amikor jelentősen eladósodtak devizában is, a lakosság kockázata jóval nagyobb mértékű - mondta Tabák Péter.
A devizahitelezés tervezett szabályai csak a magyarországi székhelyű hitelintézetre és fióktelepekre lennének kötelezőek, a határon átnyúló tevékenységre nem vonatkoznának, az utóbbi esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kellene hatást gyakorolnia felügyeleti kapcsolatai révén - derült ki.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az MNB szerint a korábban elindított tárgyalások nem vezettek kellő eredményre, ezért kezdeményezte a jegybank a devizahitelezés szabályozását .jpg)
.jpg)
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
