A csomagolás az első, amit a vásárló a termékből lát. Segíti-e ez a tájékozódást?
Véleményem szerint igen. Alapvető szabály ugyanis, hogy a csomagolás nem vezetheti félre a fogyasztót a termék tulajdonságait, így a termék fajtáját, azonosságát, jellemzőit, összetételét, mennyiségét, eltarthatóságát, származását vagy eredetét és előállítási vagy termelési módját illetően, valamint, hogy minden szükséges (a jogalkotó által szükségesnek tartott) információt tartalmaznia kell.
Konkrét ügyekben szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a hatóságok az utóbbi időben rendkívül komolyan veszik ezeket a szabályokat, és a termékek csomagolásán olyan címkék elhelyezését követelik meg, amelyek valóban minden szükséges adat tekintetében részletes tájékoztatást nyújtanak a vásárlónak.
Így valamennyi terméken feltüntetésre kerül a termék megnevezése, az összetevők, a termék nettó mennyisége, a minőségmegőrzés időtartamának lejárati dátuma, az előállító neve és címe, a származás helye.
A biotermékek esetében ezen túl kivétel nélkül minden esetben feltüntetésre kerül még a „bioságra” utaló jelzés, amely lehet például a „bio”, „öko” vagy külföldi termékeknél az „organic”. Jól látható helyen ugyancsak el kell helyezni a bioélelmiszer ebbéli minőségének tanúsítására az adott országban hivatott szervezet tanúsítványát is, a termék által kapott sorszámmal együtt. Ezt az ellenőrzést Magyarországon egyébként jelenleg két akkreditált szervezet jogosult végezni, amelyek közül főleg a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsítványát, „védjegyét” lehet a termékeken felfedezni, ez az ismertebb a kettő közül.
Mi a helyzet az új, korábban még nem ismert élelmiszerekkel, összetevőkkel?
Hazánk az új élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozóan az Európai Unió szabályait követi. Ennek megfelelően új élelmiszer az az élelmiszer vagy élelmiszerben felhasználni kívánt anyag, amely 1997 májusa előtt bizonyíthatóan nem volt jelentős mennyiségben élelmiszerként fogyasztva egyik tagállamban sem, de biztonságos fogyasztására vonatkozóan adatok állnak rendelkezésünkre, és élelmiszernek vagy élelmiszer-összetevőnek minősül.
Amennyiben az adott élelmiszerről megállapítható, hogy új élelmiszernek kell tekinteni, biztonsági értékelésnek kell alávetni. Az engedélyezést az adott élelmiszer, vagy élelmiszer-összetevő gyártója vagy forgalmazója kérheti az illetékes brüsszeli bizottságtól azon ország kompetens hatóságán keresztül, ahol először kívánja piacra helyezni a terméket. A kérvényezőnek átfogó információs csomagot kell benyújtania a hatóság felé, mellyel bizonyítani tudja az adott anyag biztonságosságát.
A tagállamhoz benyújtott kérvény és dokumentáció alapján az adott országban, az erre a feladatra kijelölt szervezet szakértői csoporttal együttműködve elvégzi az adott anyag elsődleges biztonsági értékelését (erre három hónap áll rendelkezésére), majd megküldi az illetékes brüsszeli bizottságnak. Ha az értékelő szerv szerint a benyújtott dokumentáció nem tartalmaz elegendő információt a biztonsági értékeléshez, újabb, kiegészítő adatokat is bekérhet kérvényezőtől a további értékelés érdekében.
A BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda a gazdasági jog terén 1995 óta áll ügyfelei rendelkezésére a magyar mellett angol, német, francia, olasz és orosz nyelven. Az általános jogterületeken (társasági jog, munkajog, ingatlanjog) kívül az iroda speciális területei közé tartozik a csőd- és felszámolási jog, az építőipari jog, a szellemi alkotások joga, a környezetvédelmi jog, a gyógyszer- és élelmiszeripari termékek regisztrációja, valamint a jogi képviselet ellátása gazdasági perekben rendes és választottbíróságok előtt. További információ >> |
Ha az elsődleges értékelés összeállítása során kérdések merültek fel, és kiegészítő értékelést kellett készíteni, vagy a tagállamok részéről indokolt kifogások merültek fel, a bizottság állásfoglalást kérhet más szervektől, az Élelmiszer Állandó Bizottságtól, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól, vagy más élelmiszerekkel foglalkozó bizottságoktól (pl. adalékanyagokkal, jelöléssel foglalkozó bizottság). A tagállamoktól érkező indokolt kifogásokra a kérelmező további adatokat nyújthat be az élelmiszer biztonságosságának alátámasztása érdekében.
Ha az élelmiszerről kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a kérvényező által bemutatott előállítási, szállítási, tárolási, kezelési, és az általa ajánlott alkalmazási módban és dózisban biztonságos a fogyasztó számára és nem jelent kockázatot az egészségére, továbbá az esetlegesen szükséges jelölésről is sikerült megállapodásra jutni, az Európai Bizottság adja meg az engedélyt a termék forgalmazhatóságára, és erről a kérvényezőt, valamint valamennyi tagállamot is értesíti.
Az új élelmiszer forgalmazásának engedélyezése bizonyos feltételek mellett egyszerűsített, a 258/97/EK rendeletben notifikációnak nevezett eljárással is megvalósítható. Ekkor az adott forgalmazni kívánt élelmiszer, vagy élelmiszer-összetevő bizonyítható módon egyenértékű egy más, létező, azaz legálisan forgalmazott, vagy engedélyezett termékkel összetételében, táplálkozási értékében, metabolizmusában, a javasolt fogyasztási mennyiséget, valamint a nem-kívánatos komponensek mennyiségét illetően.
A lényegi azonosság (az úgy nevezett substantial equivalence) igazolására tudományosan alátámasztott bizonyítékok, általánosan elfogadott nézetek, vagy valamely tagállami kompetens hatóság által kibocsátott szakvélemény szolgálhat. A notifikációs eljáráshoz szükséges tudományos adatokat a kérelmezőnek (az élelmiszer gyártójának vagy forgalmazójának) kell összegyűjteni, a szakvélemény bármely tagállam kompetens hatósága elkészítheti.
Ügyvédi irodánk gyakorlata szerint egyelőre még nem teljesen kristályosodott ki a hatósági gyakorlat ebben a kérdésben. Több alkalommal előfordult már, hogy az illetékes magyar hatóság meg akarta tagadni az engedélyt az EU-ba már előzőleg behozott, több EU-állam által jóváhagyott termékek esetén. Erre természetesen nincsen mód, ha aggály merül fel, a nemzeti hatóság kizárólag a brüsszeli központhoz fordulhat panaszával, a konkrét termék nemzeti engedélyezését nem tagadhatja meg.
Mi a helyzet a genetikailag módosított élelmiszerekkel? Egyáltalán, szabad ilyet Magyarországra behozni?
Először is nézzük, mit takar a kifejezés. Genetikailag módosított szervezet alatt olyan élő szervezetet értünk, amelyben a genetikai örökítőanyagot, a DNS-t, a természetben elő nem forduló módon változtatták meg.
Tudni kell, hogy a géntechnológiával módosított szervezetnek vagy szervezetek kombinációjának akár termékként, akár termékekben az Európai Gazdasági Térség területén első alkalommal történő forgalomba hozatala engedélyköteles, ezt követően viszont az Európai Gazdasági Térség területén szabadon forgalomba hozható.
Amennyiben egy termék GMO-t tartalmaz, ezt a körülményt minden esetben jelölni kell, akkor is, ha a terméknek mindössze egyetlen összetevője érintett. Már a csomagoláson egyértelműen látszik tehát, ha GMO-s termék került a polcra. Célszerű tehát körülnézni, ha vásárolunk, hogy mi kerül a kosarunkba. Meglehetősen sokféle élőlényt kereszteznek egymással, és nem biztos, hogy a végeredmény egészséges az emberi szervezet számára. Az eddig hallott legfurcsább ötlet számomra az a szőlő volt, amelyet selyemhernyóval kereszteztek, a szőlő tapintásának, kinézetének selymesebbé tétele érdekében. De vannak meghosszabbított oldalú malacok, étvágyölő hormonnal ellátott növények is, igaz, utóbbi esetén állítólag csak a kártevők étvágya megy el, amelyek így éhen halnak.
A biotermékek esetén a GMO egyetlen országban sem megengedett, ugyanúgy, mint ahogyan a tartósítószer, mesterséges ételszínezék és ízfokozó használata is tilos. A legnagyobb biztonságban tehát akkor vagyunk, ha hiteles bioterméket vásárolunk.
Gazdaságos: saját márkás termékekre váltunk
A prémium halak tenyésztése a jövőnk?
Nem lép hatályba az élelmiszer kódex
Utánanéznek a gének és a vásárlás kapcsolatának
Átcímkézés: nyugodt szívvel megyünk a kisboltba
Privátbankár