A bizottság azt is hozzátette, hogy ennek nagy része (uniós szinten közel 4 ezer milliárd euró) hitelgarancia volt, amelyet fel sem használtak, és az adófizetőknek ténylegesen nem került pénzébe.
A most bejelentett szigorítás következtében a segítségre szoruló pénzintézeteknek minden esetben modernizációs tervet is készíteniük kell, hogy megkaphassák az állami támogatást. Ez csak abban az esetben volt kötelező eddig, ha a támogatás értéke elérte a kockázati vagyon 2 százalékát. A kormánygaranciákat szintén csak fokozottabb ellenőrzés mellett és nagyobb illeték ellenében vehetik igénybe.
Döntött a bizottság arról is, hogy megtartja azokat a könnyítéseket, amelyek mellett a kis- és középvállalkozások hitelhez juthatnak, de ennek feltételeit szintén szigorította. A nagy cégek hitelfelvételére pedig ezentúl gyakorlatilag nem vonatkozik a válság idejére hozott átmeneti szabályozás.
Meghosszabbította a bizottság az exporthitel-garanciára vonatkozó eljárási egyszerűsítéseket is, és döntött arról, hogy 1,5 millió helyett 2,5 millió legyen a felső határa annak a kezdő finanszírozásnak, amellyel az állam beszállhat egy új cég elindításába.
MTI
Az a cél, hogy az uniós tagállamok fokozatosan leépítsék a pénzügyi válság kezelésre hozott intézkedéseket, és visszatérjenek az eredeti szabályokhoz
Az elektromos autózás néhány éve még főként technológiai ígéretként jelent meg az autóiparban. Ma már sokkal inkább gazdasági kérdés.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast





