Szilárd növekedési pályán van Csehország és Lengyelország is, Magyarország azonban hosszú távú irányzata alatt teljesít, a költségvetési kiigazítás rövid távú hatásai miatt, írták az OECD elemzői a szervezet csütörtökön megjelent, tavaszi előrejelzéseit kommentálva.
Magyarországon a közkiadások és bevételek rendbe hozatalával járó takarékosság jelentős hatással van a gazdaságra. Az export továbbra is erőteljesen fejlődik, de a hazai kereslet gyengülése miatt a gazdasági növekedés várhatóan a körülbelül évi 4 százalékos hosszú távú irányzat alatt marad. A szabályozott árak és az áfa változásai miatt az infláció meglódulása átmeneti jelenség, később a drágulás lassulása várható. Most a legfontosabb kockázat az, hogy a közkiadások tartós csökkentésére irányuló szerkezeti reformok halasztódnak vagy felhígulnak. A közszféra mérlegének tartós javítása iránti erős elkötelezettség nem csak a rövid távú kockázatokat csökkenti, hanem hosszabb távon javítja a növekedési kilátásokat is.
A külső kockázat az, hogy az EU-beli gazdasági növekedés esetleg kisebb lesz a vártnál, ami ártana a magyar exportnak és a beruházásoknak, írták az OECD elemzői csütörtökön.
Veres hallgat, és a meglepetésben bízik
Az OECD tart a négyévente visszatérő ámokfutástól
Mit vár az idei évtől a Pénzügyminisztérium?
MTI