.jpg)
A szlovák pénzügyminiszter szerint nyugtalanságra adna okot, ha Görögország anélkül kapna újabb segélyt, hogy megfelelő kötelezettséget vállalna, s garanciákat adna "A minisztérium nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az intézkedések feltételekhez legyenek kötve. Ezért szükségesnek tartjuk ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy Szlovákia erős garanciákat kíván a segélyprogramban való további részvételével kapcsolatban. Világos kötelezettségvállalást kérünk a segély elfogadójától, hogy minden szükséges lépést megtesz közkiadásai egészségessé tétele érdekében és gazdasági reformokat valósít meg. Minden olyan jelzés, amelyből az tűnik ki, hogy ez nem valósul meg, okot ad a nyugtalanságra" - olvasható Miklos keddi nyilatkozatában.
A második görög mentőcsomag, a 109 milliárd eurós pénzinjekció több forrásból – többek között az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) – származik majd. Ez utóbbinak Szlovákia is része, ám Ivan Miklos pénzügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint Pozsony pénzt nem ad a görögöknek, csak kezességet vállal hiteleik egy részéért – az, hogy milyen arányban, a következő hetekben fog eldőlni.
Pénzügyi elemzők szerint viszont ezt sem lehet „bagatellizálni”, ugyanis görög államcsőd esetén a kezesség készpénzzé válik, vagyis ki kell fizetni. Ebben az esetben várhatóan több százmillió eurós lenne a Szlovákiára eső kezesség.
A finnek indították a lavinát
Hogy pontosan milyen "erős garanciákra" vár Szlovákia, az még kérdéses. Mindenesetre nem példanélküli, hogy egy tagállam kemény feltételekhez kösse a mentőcsomagban való részvételt: a finnek például félmilliárd eurós biztosítékot kértek a görögöktől.
A Finnországgal a pénzügyi biztosítékról kötött megállapodásról még a július 21-i euróövezeti csúcstalálkozón született elvi döntés, melynek példáját követve Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is pénzügyi biztosítékot kérne Görögországtól. Athén ugyanakkor már korábban jelezte: nem tárgyalnak más euróövezeti országokkal a finnhez hasonló megoldásról.
A finn-görög megállapodás értelmében Görögország 500 millió eurót helyez el egy letéti számlára, az összeget Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fekteti 25 évig. Cserébe az északiak beszállnak a második görög mentőcsomagba. Amikor Görögország visszafizeti a hitelt, akkor a finnek is visszafizetik a biztosítékként adott összeget a görögöknek.
A többi ország nem ragaszkodna a készpénzhez: beérnék szigetekkel, görög vállalatokkal - ez azonban alaposan megnehezítené a privatizációt, ami pedig a görög államadósság csökkentésének egyik alapja lenne,
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
