Szociális piacgazdaságot az alkotmányba?

A szociális piacgazdaság alapelveinek és értékeinek alkotmányba emelését, alaptörvényi szintű szabályozását szorgalmazták a "Gazdasági alapjogok és az új magyar alkotmány" című konferencia résztvevői a Parlamentben pénteken.

A jelenlegi alkotmány nem tartalmazza a szociális piacgazdaság, szociális jogállam fogalmát, holott a globalizálódó piacgazdaság körülményei között megérett az idő arra, hogy nemzeti alkotmányban rögzítsék például a szociális biztonsághoz, esélyegyenlőséghez, az otthonteremtéshez való jogot, illetve az egymásért vállalt felelősség, szolidaritás értékeit - fejtették ki az Országgyűlés emberi jogi bizottsága által szervezett tudományos konferencia előadói.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője megnyitójában kiemelte, hogy az alkotmányozás folyamatában ideológiai megközelítésektől függetlenül lehetőséget kell nyújtani a tudomány képviselőinek. Gulyás Gergely fideszes képviselő, az emberi jogi és az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke pedig arra mutatott rá, hogy nincs alkotmányozási kényszer, de szükséges és indokolt az új alaptörvény megalkotása.

Balogh Zsolt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója rámutatott: az, hogy szociális jogállamban élünk, nincs rögzítve a jelenlegi alkotmányban, csupán az Alkotmánybíróság (Ab) határozataiból olvasható ki.

A globalizációs tendenciák nyomán a modern állam feladatává vált polgárainak védelme a gazdasági hatalommal szemben. Az Ab két évtizedes gyakorlata kimunkálta a megélhetési minimum állami biztosításának, illetve sokirányú intézményi garanciáknak a kötelezettségét, mely utóbbiak közé tartozik például a társadalombiztosítás rendszerének működtetése, bár a szolgáltatások minőségéért az állam alkotmányjogilag nem felel, csupán politikailag - magyarázta a szakember, aki szerint hiányzik a jelenlegi alaptörvényből a család- és gyermekvédelem, illetve a gyermeknevelés és munkavégzés összeegyeztethetőségének elve, továbbá a lakhatás, otthonteremtés garanciája és a hajléktalanság problémaköre.

A szociális jogok mögött az emberi méltóság és az egymásért vállalt felelősség, szolidaritás értékei állnak - hangsúlyozta Balogh Zsolt.

Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró előadásában azt emelte ki, hogy a korábbi Ab-döntések a gazdaságpolitika alakítása terén elsősorban az állam tág mozgásterére helyezték a hangsúlyt, az Alkotmánybíróság pedig nem vállalhatja át a jogalkotó feladatát a piacgazdaság értékeinek meghatározásában.    Az elmúlt évtizedek ismeretében azonban ma már egyre időszerűbb annak a politikai döntésnek a meghozatala, amely alkotmányos szinten határozza meg a szociális piacgazdaságot és annak alapvető elveit, értékeit, így például a tulajdon, a vállalkozás és a verseny szabadságát, avagy a megkülönböztetés tilalmát - értékelte.

A szociális piacgazdaság fenntartása szakadatlan alkotmányossági feladat, amit a verseny- és az alapjogok folyamatos védelmével lehet biztosítani - fűzte hozzá a volt alkotmánybíró.

Drinóczi Tímea, Pécsi Tudományegyetem oktatója többek között arról beszélt, hogy az alkotmányozó hatalom elvileg korlátlan, "azt csinál, amit akar", ugyanakkor az alkotmányozás irányát megszabja az alkotmányozók emberképe, az olyan általánosan elfogadott európai alkotmányos értékek, mint például a szabadság, az egyenlő méltóság, az önálló felelősségvállalás és a plurális társadalom.

MTI