.jpg)
A távcső abban is különleges, hogy nem Föld körüli pályáról vizsgálja majd az égbolt rejtelmeit. A Nap-Föld-rendszerben öt, úgynevezett Lagrange-pont található. Ezek olyan pontok, amelyeken a pályára állított test égi mechanikai okokból hosszú időn át képes megmaradni. Az öt Lagrange-pont közül az L2 jelű körül, a Földtől mintegy 1,5 millió km-re állítják pályára az új űrtávcsövet. (Az L2 a Nappal átellenes oldalon, a Holdnál négyszer távolabb helyezkedik el.)
A kis energiájú sugárzás észleléséhez a távcső műszereit tartósan hűteni kell, ezért 22 méter hosszú és 12 méter széles lemezek árnyékolják le a tükröt és a többi mérőeszközt. Mint arról lapunkban beszámoltunk, egy korábbi európai űrtávcső, a 0,6 méter tükörátmérőjű ISO (Infrared Space Observatory) hűtését több mint 2000 liter folyékony héliummal oldották meg. Az ISO-nál jóval nagyobb JWST esetében ez a hűtési mód kivitelezhetetlen. Ezért választották a fejlesztők a többrétegű, különleges védőpajzsot. Ettől függetlenül külön berendezés hűti az infravörös tartományban mérő, hiperérzékeny detektorokat, így próbálva kiszűrni a haszontalan jeleket.
Az amerikai kutatók mellett csillagászok ezrei várják türelmetlenül az űrtávcső fellövését. A remények szerint ugyanis ez a berendezés minden korábbinál több információval szolgálhat az univerzum keletkezéséről, az első galaxisok kialakulásáról, de akár az élet létrejöttéről is. A tervek szerint a JWST legalább egy évtizedig vizslatja majd az univerzumot.
A Szaturnusz éjszakája
Páratlan fényességű szupernóvát figyeltek meg
Globális felmelegedés a Marson is?
Hamarosan fény derülhet az Univerzum egyik titkára
Nemzetközi Űrállomás: kondul a vészharang - képek
Népszabadság