Tátva marad a szánk az inflációs adatoktól
Minden eddig mértnél magasabbra, 4,1 százalékra emelkedett az inflációs ráta júliusban az eurózónában az Eurostat első becslése alapján.
A legutóbbi eurózónás inflációs rekordot az Eurostat június hónapra mérte, akkor 4 százalékos volt az éves szintű drágulás a 15 tagországot tömörítő euróövezetben.
A jelentések szerint elsősorban a 150 dollár közelébe szökött olajár a felelős a minden korábbinál nagyobb eurózónás inflációért. Az elemzők az olaj drágulása alapján előzetesen 4,2 százalékos júliusi inflációs adatra tippeltek.
A zóna inflációját 1999. óta mérik, a júliusi adat az eddigi legmagasabb inflációs érték.
Az EKB az övezetben 2 százalék körüli inflációt tart szükségesnek az árstabilitáshoz. A bank irányadó kamatát legutóbb elsősorban az euróövezeti infláció gyorsulása miatt emelte 4,25 százalékra.
Az euróövezetben májusban még 3,7 százalékos - az előző csúcs -, áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban 3,6 százalékos - az addigi rekord - volt a tizenkét havi infláció. Az ütem tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank 2 százalékos célja fölött.
Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció júniusban 1,8 százalékos volt az euróövezetben tizenkét hónapra számolva, a májusi 1,7 százalék és az áprilisi 1,6 százalék után, ismét közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. A tizenkét havi maginfláció legutóbb márciusban volt 2,0 százalékon.
Uniós szintű előzetes inflációs adatot az Eurostat most nem közölt. Az egész EU-ban a tizenkét havi infláció júniusban átlagosan 4,3 százalékra gyorsult a májusi 4,0 százalékról és az áprilisi 3,6 százalékról. A legnagyobb volt Lettországban, júniusban 17,5 százalékos, a legkisebb Hollandiában, 2,3 százalékos.
Továbbra is a pesszimisták vannak többségben
Többet képzeltek a gazdaságról, mint amennyit tud
Elvitte a benzin a német inflációt
Távcsővel sem látni a válság végét
A legutóbbi eurózónás inflációs rekordot az Eurostat június hónapra mérte, akkor 4 százalékos volt az éves szintű drágulás a 15 tagországot tömörítő euróövezetben.
A jelentések szerint elsősorban a 150 dollár közelébe szökött olajár a felelős a minden korábbinál nagyobb eurózónás inflációért. Az elemzők az olaj drágulása alapján előzetesen 4,2 százalékos júliusi inflációs adatra tippeltek.
A zóna inflációját 1999. óta mérik, a júliusi adat az eddigi legmagasabb inflációs érték.
Az EKB az övezetben 2 százalék körüli inflációt tart szükségesnek az árstabilitáshoz. A bank irányadó kamatát legutóbb elsősorban az euróövezeti infláció gyorsulása miatt emelte 4,25 százalékra.
Az euróövezetben májusban még 3,7 százalékos - az előző csúcs -, áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban 3,6 százalékos - az addigi rekord - volt a tizenkét havi infláció. Az ütem tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank 2 százalékos célja fölött.
Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció júniusban 1,8 százalékos volt az euróövezetben tizenkét hónapra számolva, a májusi 1,7 százalék és az áprilisi 1,6 százalék után, ismét közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. A tizenkét havi maginfláció legutóbb márciusban volt 2,0 százalékon.
Uniós szintű előzetes inflációs adatot az Eurostat most nem közölt. Az egész EU-ban a tizenkét havi infláció júniusban átlagosan 4,3 százalékra gyorsult a májusi 4,0 százalékról és az áprilisi 3,6 százalékról. A legnagyobb volt Lettországban, júniusban 17,5 százalékos, a legkisebb Hollandiában, 2,3 százalékos.
Továbbra is a pesszimisták vannak többségben
Többet képzeltek a gazdaságról, mint amennyit tud
Elvitte a benzin a német inflációt
Távcsővel sem látni a válság végét
MTI
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
