.jpg)
A Moody"s Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban kiadott amerikai hitelfolyamat-elemzéseinek minapi összeállítása szerint a kétéves futamú amerikai kincstárjegy legutóbb mért 2,71 százalékos hozama azt a piaci várakozást jelezte, hogy a Fed irányadó szövetségi napikamatcélja az idei második negyedévre süllyed 3,50 százalékra.
Az elemzés január végére jósolta a következő kamatcsökkentést, megjegyezve: hacsak nem lesz olyan mutató, amely az amerikai gazdasági kilátások markáns javulását jelzi, a Fednek nem sok egyéb választása marad, mint az, hogy fél százalékponttal 3,75 százalékra csökkentse alapkamatát monetáris testületének e hónap végén esedékes ülésén.
A Moody"s egy másik, néhány nappal későbbi elemzésében azonban már szerepelt az a jóslat, hogy ha a lanyha amerikai reálgazdasági teljesítményhez további részvényárfolyam-esés és a cégadósságpiaci kockázati hozamfeláraknak a kincstárjegyhez mért még nagyobb mértékű emelkedése járul, a Fed "legalább fél százalékpontos" kamatcsökkentést hajthat végre akár már monetáris testületének január 30-ai ülése előtt.
Ezek a feltételek azóta előálltak. A hitelminősítő éppen a soron kívüli, keddi Fed-kamatcsökkentés előtt Londonban kiadott legújabb amerikai hitelpiaci elemzésében mutatta ki, hogy a cégnél magas hozamú sávba sorolt vállalati adósok piacon lévő adósságának kockázati prémiuma az irányadó kincstárjegy felett elérte a 7,00 százalékpontot a "kialakult zűrzavarban"; ez a hozamfelár az 1998-as globális fizetési válság időszakára volt jellemző.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által hetente összeállított világgazdasági makroelőrejelzések legutóbbi kiadása mindazonáltal - a konszenzusnak megfelelően - még a hivatalos január végi FOMC-ülésre jósolt csak fél százalékpontos Fed-kamatcsökkentést, és márciusra valószínűsítette a 3,50 százalékos alapkamat elérését. A ház szerint ez a kamatszint maradna az év végéig, majd a jövő év első negyedének végén visszaemelkedne 4,00 százalékra.
Ez az elemzés is megjegyzi ugyanakkor, hogy a piacok most már szinte teljes bizonyossággal árazzák az amerikai recessziót, és a múltban az amerikai recessziókat gyakran 5,00 százalékpontos, vagy még nagyobb Fed-kamatcsökkentések kísérték, egészen addig a pontig, amíg enyhén negatív központi reálkamatszint nem alakult ki.
Ez a pénzügypolitikai minta azt sugallja, hogy tényleges amerikai recesszió esetén a FOMC 2,00 százalékra, vagy akár ez alá is csökkentheti irányadó kamatát, áll a JP Morgan új londoni elemzésében. Az eddigi rekord alacsony szint 1,00 százalék volt, ezt a 2000. májusban 6,50 százalékról kezdett enyhítő ciklus végén, 2003. júniusban érte el a Fed. Az emelést 2004. júniusban kezdte, és 2006. júniusban 5,25 százalékig jutott. A mostani csökkentéssorozatot tavaly szeptemberben kezdte.
A Lehman Brothers globális befektetési csoport éppen kedden Londonban kiadott elemzése szerint is a piacok az amerikai recessziót most már biztosra árazzák. A ház ezt a tőzsdéken forgó teljes vállalati részvényállomány árfolyam/eredmény szorzójának képletéből vezette le. Az elemzés kimutatja: az amerikai tőzsdéken a részvényárfolyamoknak az egy részvényre jutó nettó eredményhez mért többszöröse (P/E) jelenleg átlagosan 12,6 a húszévi átlagban mért 16,3-es szorzó helyett.
A Lehman Brothers számítása szerint ennek alapján a piac azt feltételezi, hogy az amerikai vállalati szektorban átlagosan 22 százalékos eredménycsökkenés várható; ezzel állna ismét be a hosszú távú átlagra a P/E jelzőszám. A ház szerint ebből az is következik, hogy a piaci szereplők 100 százalékos valószínűségre árazzák az amerikai recessziót.
Az EKB álláspontjában nincs változás
"Megbeszéljük a dolgokat (az igazgatótanácsban), igen, hallottam a tengerentúli eseményekről, de hát azok az Atlanti-óceán túlsó partján történtek" - e szavakkal kommentálta az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának egyik tagja, Jürgen Stark a Fed rendkívüli háromnegyed százalékpontos kamatcsökkentését és a Bank of Canada rá következő, negyed százalékpontos enyhítését, jeléül annak, hogy az EKB álláspontjában nincs változás.
Az EKB vezetői az utóbbi hetekben sok alkalommal értésre adták, hogy az euróövezetben a makacsul gyors infláció miatt nem lehet kamatcsökkentésre gondolni, annál is kevésbé, mert a pénzellátás maga is - továbbra is - rekordszinten van, a gazdasági növekedés pedig várhatóan csak az úgynevezett inflációmentesen fenntartható ütemre lassul. Az EKB alapkamata az utolsó emelés, tavaly június óta 4 százalékos.
Szemlátomást nem "ijesztette meg" az amerikai kamatcsökkentés az európai felzárkózó piaci döntéshozókat sem. "Január végén emelnünk kell a kamatot, mert gondoskodnunk kell az inflációról, de persze nem szabad kárt okoznunk a gazdasági növekedésnek" - mondta Halina Wasilewska-Trenkner, a Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsának tagja kedden rádiónyilatkozatban. A Lengyel Nemzeti Bank alapkamata az utolsó, novemberi emelés óta 5 százalékos.
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn, szintén az inflációra tekintettel, változatlanul, 7,50 százalékon hagyta alapkamatát.
Minden szem a Wall Streetre tapad
Bevágott a Fed, robbanás a tőzsdéken
A diagnózis: színtiszta pánik
Kitört a pánik - vérbe fullad a mai kereskedés?
A legsúlyosabb válság jöhet a II. világháború óta
Ázsia a mélybe taszította Európát
Tokió elvérzett, érik a pofon Európának is
MTI