A nemzetgazdaság hozzáadott értéke alapáron 2008-ban 0,9%-kal nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékű növekedés a nem pénzügyi vállalatok szektorában volt, a bruttó hozzáadott érték itt 2,2%-kal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a háztartási szektor hozzáadott értéke is, változatlan árakon számolva 1,1%-kal. A többi szektor teljesítménye csökkent, a kormányzaté 3,0%-kal, a pénzügyi vállalatoké 2,8%-kal, a háztartásokat segítő nonprofit intézményeké pedig 1,5%-kal.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál erősebben, 6,2%-kal nőtt. Ebben a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 54,3%-os növekedése játszott meghatározó szerepet. A mezőgazdasági termelés ilyen mértékű bővülését a 2007. év alacsony szintje, illetve a növénytermesztés 2008. évi, a kedvező időjárásnak köszönhetően kiemelkedően magas terméseredményei okozták. Az ipari teljesítmény összességében 0,4%-kal nőtt.
A nemzetgazdasági átlagtól elmaradó növekedés oka az exportorientált feldolgozóipar éves szinten stagnáló teljesítménye. Az év első felében még jól teljesítő feldolgozóiparban a gazdasági válság hatására az év második felétől visszaesés következett be. A három legnagyobb súlyú alág közül csak a járműgyártás teljesítménye haladta meg az előző év szintjét, a villamosgép-, műszergyártás stagnált, az élelmiszer, ital és dohány gyártásában pedig csökkenés figyelhető meg.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj! |
Emellett a biztosítók kár- és szolgáltatási kifizetései 2008-ban a díjbevételek növekedési ütemét számottevően meghaladva emelkedtek. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban 1,1%-kal csökkent, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 1,4%-kal nőtt a hozzáadott érték. Az oktatási ágazat hozzáadott értéke 5,4%-kal mérséklődött, ezen belül az állami oktatási intézményeké kismértékben, a többi szektoré jelentősen visszaesett. Ezzel ellentétes a változás az egészségügyben, ahol a költségvetési intézmények hozzáadott értéke esett jelentősen, ami a magánszektor fokozatos térnyerését jelzi az egészségügyi intézmények működtetésében. Összességében az egészségügy hozzáadott értéke 4,7%-kal lett kisebb 2008-ban. A legnagyobb mértékben, 5,8%-kal – a szórakoztató, kulturális és sporttevékenységek visszaeséséből eredően – az egyéb közösségi szolgáltatások teljesítménye csökkent.
Válságkezelés: hamarosan visszanyal a fagyi? |
A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene kismértékben, 0,4%-kal emelkedett. A növekedés elsősorban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (6,2%) és a mezőgazdaság (12,6%) ágazatokban megvalósult beruházásoknak volt köszönhető. A feldolgozóipari beruházások volumene 3,5%-os csökkenést mutatott.
A nagyobb súlyú ágak közül legnagyobb mértékben a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (7,0 %) és az oktatás (4,3%) gazdasági ágak bruttó felhalmozása esett vissza. Összességében a bruttó hazai termék belföldi felhasználása a GDP növekedését alig meghaladóan, 0,7%-kal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának egyenlege 2008 végén folyó áron 259,4 milliárd Ft aktívumot mutatott, kismértékű cserearányromlás mellett. A külkereskedelmi forgalom növekedése az előző években tapasztalt ütemekhez képest 2008- ban negyedévről negyedévre lassult, és év végére már erőteljes csökkenésbe fordult. Az export volumene 5,6%-kal nőtt, ezen belül a termékforgalom exportja 5,8%-kal, a szolgáltatásoké 4,5%-kal emelkedett. A teljes külkereskedelmi forgalom importja az exportnál valamivel nagyobb mértékben, 5,7%-kal emelkedett. Ezen belül a termékek importja 5,1%-kal, a szolgáltatásoké 9,6%-kal bővült.
A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2008-ban folyó áron 24 762 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1,1%-kal magasabb az előző évinél. Az előzetes adatok alapján a GDP és GNI közötti rés 2003 óta tartó folyamatos növekedése 2008-ban megállt. Míg 2007-ben a GNI 92,9%-a volt a GDP-nek, addig 2008-ban a mutató 93,3%-ra változott. A GDP és a GNI közötti átmenet tételei közül 2008-ban a munkavállalói jövedelmek és az osztalék egyenleg alig módosult 2007-hez viszonyítva. Ugyanakkor jelentős változás következett be a visszaforgatott jövedelem szerkezetében: a magyar vállalatok 8,7%-kal több jövedelmet forgattak vissza külföldön, a külföldi vállalatok pedig 24%-kal kevesebb jövedelmet forgattak vissza Magyarországon. Ennek következtében míg 2007-ben 554 milliárd forinttal csökkentette a visszaforgatott jövedelmek egyenlege a GNI-t, addig 2008-ban csak 194 milliárd forinttal. Ezzel ellentétes hatást fejtett ki viszont az, hogy a külföldre fizetett és a külföldről kapott kamatok közötti növekedési ütem különbség 10 százalékpont volt a külföldre fizetett kamatok javára.
Csoda történt: pluszban a fizetési mérleg
Fizetési mérleg: 648 millió euró többlet
A hiány miatt nem kell aggódnunkA kockázati megítélés hátráltatta a kamatvágást
PM: 79,2 százalékos államadósság lesz jövőre
Tisztul az ég Magyarország felett
Túl szigorú a magyar IMF-szerződés
Már csak mese a gazdaság fehéredése
Privátbankár