500 ezer forinttól 8 millió forintig terjedő bírságot szabott ki a NAV több tévécsatornának, emelt díjas telefonhívás, vagy sms útján elérhető játékok kapcsán 500 ezer forinttól 8 millió forintig terjedő bírságot szabott ki a NAV több tévécsatornának, emelt díjas telefonhívás, vagy sms útján elérhető játékok kapcsán.
Televíziós csatornákon sugárzott, emelt díjas telefonhívás vagy sms útján elérhető játékok kapcsán vizsgálódott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak jogelődje. A szerencsejáték felügyeleti szakterület megállapította: az érintett gazdasági társaságok tiltott szerencsejátékot szerveztek.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos tétfizetés ellenében, meghatározott feltételekkel nyereményre válik jogosulttá akkor, ha a nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges, valamint tiltott szerencsejátéknak minősít minden engedélyköteles szerencsejátékot, melyet a NAV engedélye nélkül szerveznek.
Az adóhatóság megállapította, hogy a játékfeltételektől függően egyes játékok engedélyköteles szerencsejátéknak minősülnek. Például az úgynevezett „betelefonálós” műsorok esetében a szerencsés néző az emelt díjas hívással megfizette a tétet, nyereményben részesült, és ennek megszerzése túlnyomórészt a véletlentől függött. Így a játék szerencsejátéknak minősült, melyekre szervezőjük nem kért és nem kapott engedélyt. Ezért a hatóság az országos és helyi vételkörzetű tévécsatornákat fenntartó vállalkozásokat 500 ezer forinttól 8 millió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezte. A megbírságolt gazdasági társaságok a több tucat közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Az eljárások döntő többsége jogerősen lezárult, melyekben a bírói ítéletek kivétel nélkül a NAV-nak adtak igazat.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos tétfizetés ellenében, meghatározott feltételekkel nyereményre válik jogosulttá akkor, ha a nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges, valamint tiltott szerencsejátéknak minősít minden engedélyköteles szerencsejátékot, melyet a NAV engedélye nélkül szerveznek.
Az adóhatóság megállapította, hogy a játékfeltételektől függően egyes játékok engedélyköteles szerencsejátéknak minősülnek. Például az úgynevezett „betelefonálós” műsorok esetében a szerencsés néző az emelt díjas hívással megfizette a tétet, nyereményben részesült, és ennek megszerzése túlnyomórészt a véletlentől függött. Így a játék szerencsejátéknak minősült, melyekre szervezőjük nem kért és nem kapott engedélyt. Ezért a hatóság az országos és helyi vételkörzetű tévécsatornákat fenntartó vállalkozásokat 500 ezer forinttól 8 millió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezte. A megbírságolt gazdasági társaságok a több tucat közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Az eljárások döntő többsége jogerősen lezárult, melyekben a bírói ítéletek kivétel nélkül a NAV-nak adtak igazat.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
