Az MTI által megkérdezett elemzők a múlt héten úgy vélték: kamatcsökkentésre először 2009 első negyedévében kerülhet sor, akkor, ha a nemzetközi pénzügyi válság elül, és a kamatcsökkentés nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást Magyarországon.
A monetáris tanács ez év október 22-i, rendkívüli ülésén emelte 8,5 százalékról 11,5 százalékra a jegybanki alapkamatot. Indoklásuk szerint a 300 bázispontos emelésre a forint elleni spekulációs tranzakciók megdrágítása érdekében volt szükség.
A monetáris tanács ezzel egyidőben 5 százalékról 2 százalékra csökkentette a decemberi tartalékteljesítési periódustól hatályos kötelező tartalékráta mértékét.
A piac megbosszulja a kamatvágást?
A Magyar Nemzeti Bank jelentősen csökkentette a GDP-re vonatkozó várakozásait, az augusztusban előrejelzett, idei, 2,2 százalék helyett 1-1,1 százalékos növekedést, jövőre a korábban prognosztizált 2,6 százalékos bővülés helyett 1,7-0,2 százalékos csökkenést valószínűsít inflációs jelentésében.
A GDP 2010-ben a korábban várt 3,4 százalék helyett csak 0,5-2 százalékkal bővülhet.
Az infláció az augusztusban várt 6,3 százalék helyett az idén 6,2 százalék, jövőre 4,1 százalék helyett 3,1-3,4 százalék lehet, míg 2010-ben már 2 százalék alá süllyedhet.
A háztartások fogyasztása az augusztusban vártnál kissé gyorsabban bővülhet az idén, jövőre azonban elmarad a korábban várt növekedés. Az idén az augusztusban várt 0,3 százalék helyett 0,4-0,5 százalékkal nőhet, míg jövőre az 1,4 százalékos bővülés helyett 3,6-1,1 százalékkal eshet vissza és 2010-ben is csak 0,4-1,2 százalékkal bővülhet az MNB szerint.
A beruházások az idén a korábban prognosztizált 2,1 százalékos növekedés helyett várhatóan 0,9-0,5 százalékkal esnek vissza, jövőre pedig az 5,4 százalékos bővülés helyett 3,5 százalékkal csökkenhetnek, de legfeljebb 1,1 százalékkal növekedhetnek. Az MNB 2010-re is alacsonyabb beruházási aktivitást vár, mint augusztusban, 6,3 százalékos növekedési prognózisát legfeljebb 0,2-2,8 százalékos növekedésre módosította.
A reálkeresetek idei növekedését a jegybanki prognózis az augusztusban várt 1,3 százalék helyett csak 0,5-0,7 százalékra becsli, míg 2009-re vonatkozóan a korábbi, 2 százalékos növekedési előrejelzését 0,6-1,8 százalékos csökkenésre változtatta.
Az export az idén a korábban várt 10,1 százalék helyett, az MNB új előrejelzése szerint csupán 6,2-6,4 százalékkal nő, jövőre pedig stagnál, vagy legfeljebb 1,6 százalékkal emelkedik, míg korábban 7,4 százalékos expanziót várt a jegybank.
Az import dinamikája is erőteljesen csökken, az idén a behozatal 6,6-6,5 százalékkal nő az augusztusban becsült 8,8 százalék helyett, jövőre pedig 1,2-1,5 százalékkal visszaesik, noha az MNB augusztusban még 7,5 százalékos növekedést jósolt.
A jegybank 2008-ra 250,40 forintos, jövőre 257,90 forintos átlagos euróárfolyamot vár. Augusztusban az MNB árfolyam-előrejelzése 2008-ra 242,8 forint/euró, 2009-re 231,90 forint/euró volt.
A prognózisban kalkulált olajár is változott: 2008-ra hordónként 68,10 dollár a korábbi 78,1 dollárral szemben, a jövő évre pedig hordónként 60,40 dollárral számol az MNB, szemben a korábbi 87,60 dollárral.
Simor: a többség a vágásra szavazott
A monetáris tanács előtt három javaslat szerepelt: a kamat tartása, 50 és 100 bázispontos kamatcsökkentés, amelyek közül jelentős többséggel az alapkamat 0,5 százalékos csökkentése mellett döntött a testület - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Az elmúlt egy hónapban nagyon megváltozott a világ és nagyon megváltozott az MNB világképe is - utalt a jegybank elnöke az október 22-i, 300 bázispontos kamatemelés óta eltelt időszakra.
A most megjelent inflációs jelentés új makrogazdasági pályát rajzolt fel, amelyben a korábbi, 2009-re várt növekedési kilátások jelentősen romlottak - magyarázta Simor András. Amíg augusztusban 2,6 százalékos jövő évi GDP növekedést prognosztizált az MNB, addig az új prognózis szerint a GDP 0,2-1,7 százalékkal esik vissza jövőre.
Az új prognózis hátterében egyrészt a romló külpiaci konjunktúra áll, másrészt csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága és ezzel együtt a pénz- és tőkepiacokon meglévő likviditás, amelynek következtében a hazai hitelkondíciók romlottak, illetve a pénzkínálat szűkült - elemezte a folyamatot az elnök. Mindez a belföldi kereslet csökkenéséhez vezet, miközben a kormány, összehangolva a Nemzetközi Valutaalappal, tovább mérsékli a költségvetési hiányt - tette hozzá.
Az ismertetett tényezők a gazdasági növekedés lassulásához, pontosabban egy recessziós állapothoz járulnak hozzá, s ebben a helyzetben az inflációs kilátások alapvetően másként alakulnak, mint egy hónappal ezelőtt - fejtette ki Simor András. "Olyan helyzet alakult ki, amely régóta nem volt Magyarországon, a monetáris politika számára tervezhető időhorizonton nagy valószínűsége van annak, hogy a 3,0 százalékos célt jelentősen alullövi" - fogalmazott az MNB elnöke.
Ez lehetőséget teremt a monetáris politika számára, hogy jelentősen és fokozatosan lazítsa a monetáris kondíciókat - jelezte Simor András, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete ennél bonyolultabb.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy alig egy hónapja a monetáris tanács rendkívüli ülésen 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, amelyet a forint elleni támadás miatt kellett meglépni, az ország pénzügyi-, gazdasági stabilitása érdekében.
A döntés után a forint stabilizálódni kezdett, majd sikerült bejelenteni a 20 milliárd euró összegű pénzügyi csomagot - amelyben rész vesz a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank -, s ezt követően a magyar gazdaság kockázati megítélése javult az elmúlt egy hónapban - foglalta össze az elmúlt hetek eseményeit az MNB elnöke.
A hétfői, 50 bázispontos kamatcsökkentésnél két szempontot kívánt összehangolni a testület: egyrészt az infláció várható csökkenése lehetővé teszi az alapkamat mérséklését, másrészt mérlegelni kellett azt, hogy az alapkamat csökkentése nem veszélyezteti-e a pénzügyi stabilitást - mondta Simor András.
Az 50 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés a pénzügyi rendszerben, illetve a magyar gazdaságban a jelenlegi helyzetben jelentős kockázattal járhat - jelezte Simor András. Az MNB elnöke, kérdésre válaszolva, nem kívánta kommentálni Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének javaslatát, amely az alapkamat 6,0 százalékra való leszállítását szorgalmazta. Politikusi megnyilatkozásokra az MNB nem reagál, a monetáris tanács döntése pedig nyilvános - tette hozzá.
Gyorshír! Mégis vágott a jegybank!
Alapkamat: Budapest mindenkivel szembemegy
Ha a jegybank kamatot vág, káosz lesz
MTI