A fejlett és fejlődő országok (G20) vezetőinek Torontóban tartott kétnapos csúcstalálkozójukon szembe kell nézniük azzal, hogy nincs egyetértés közöttük a bankadót illetően - már most biztos, hogy nem lesz megállapodás. A zárónyilatkozattól sem várhatunk sokat, a Húszak abban sem biztosak, hogy a növekedésre vagy a hiánycsökkentésre kellene-e fókuszálni. A csúcstalálkozó teljes kudarc - Európa számos bírálatot kapott
"Sajnos, a Húszak között nincs konszenzus sem a bankadóról, sem a pénzügyi tranzakciókat terhelő adóról" - mondta a német kancellár.
A G20 ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy az adót támogató országok azt bevezessék - mondta egy magas rangú kanadai illetékes, amelynek országa a G20-csúcs házigazdája.
| Doha - 9 év után sem sikerült megegyezni A G20-ak nem tűznek ki határidőt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) úgynevezett Doha Fordulója lezárására, amelynek célja a nemzetközi kereskedelem előtti akadályok felszámolása. A zárónyilatkozat vasárnap kiszivárgott tervezete nem tartalmaz utalást a közel kilenc évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások lezárásának határidejére. A G8-ak korábbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy folytatni kell kétoldalú és regionális kereskedelmi egyeztetéseket a nemzetközi megállapodás eléréséig. A zárónyilatkozat egy még pénteken kiszivárgott tervezete szerint a Húszak egyebek között azt szorgalmazták volna, hogy "a lehető leghamarabb" záruljon le a Doha Forduló, amelyen 2001 óta folynak tárgyalások a nemzetközi kereskedelem előtti akadályok felszámolásáról. Tavaly a G8-ak olaszországi találkozójukon és a G20-ak pittsburghi találkozójukon elkötelezték magukat a tárgyalási forduló lezárása mellett még az idén. Erre a jelek szerint nem kerülhet sor. Stephen Harper kanadai miniszterelnök azonban utalt rá, hogy még nem lehet eltemetni a Doha Fordulót: "idővel meg kell találnunk a Forduló sikeres lezárásához vezető utat" - mondta. A Doha Forduló a szegényebb országok elől kívánja elhárítani a világpiacra jutás akadályait. A tárgyalások viszont újra és újra megfeneklettek a WTO tagországok eltérő álláspontján. |
Azok az országok, amelyeknek nincs szükségük az adófizetőik pénzére, vagy amelyeknek a bankjai nem mentek csődbe, nem szándékoznak bankadót bevezetni - mondta Dimitri Soulas, Stepher Harper kanadai kormányfő szóvivője Kanada helyzetére utalva.
A G20 2009. októberi pittsburghi csúcstalálkozóján javaslatokat kért a Nemzetközi Valutaalaptól, de már abban is megosztott, hogy hasznos-e egy ilyen adó, és hogyan vegyen részt a pénzügyi szektor "igazságosan és nagymértékben" az állam bankmentő intézkedéseiben, ami a bankadó eredeti célja volt.
Wayne Swan ausztrál miniszterelnök-helyettes szombaton hangsúlyozta, hogy Ausztráliának nincsen szüksége ilyen adóra. "Az igazság valószínűleg az, hogy egyesek azért találták ki ezt az adót, mert némi pénzhez akarnak jutni" - tette hozzá, Franciaországra és Nagy-Britanniára utalva.
Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint a házigazda Kanada nem tartja szükségesnek a bankadó bevezetését.
Az eredetileg a bankadó bevezetését szorgalmazók között szereplő Egyesült Államok régóta hallgat a témáról. A kongresszus, amelynek az adónem bevezetéséről dönteni kell, a nyárra tervezi róla a vitát a 2010/11. évi költségvetés tárgyalásakor.
Deficitcsökkentés: itt sincs egyetértés
A G20 vezetői a világgazdaság növekedésének fellendítése iránti elkötelezettségüket hangoztatták ugyan a szombati napon, de nem rejtették véka alá az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatos nézetkülönbségeiket. Itt sincs ugyanis egyetértés a felek között.
A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország (G8) szerint "a nemzedékek óta legsúlyosabb gazdasági válság után a világban megkezdődött a törékeny növekedés".
Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő első találkozójukon igyekeztek a gazdaságpolitikájuk közötti különbségek helyett a hosszú távú tartós fejlődés felé haladást hangsúlyozni.
A G20 azonban nem hagyhatta figyelmen kívül a növekedés fenyegető egyik legnagyobb veszélyt, az államháztartási hiány könyörtelen növekedését a világ legnagyobb gazdaságaiban.
A kanadai házigazda azt szeretné, hogy az államháztartási hiány csökkentése legyen a vasárnap elfogadásra kerülő záróközlemény egyik legfontosabb pontja. Stephen Harper miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy a G20 országai "2013-ig a felére csökkentsék az államháztartási deficitet, és kezdjék meg csökkenteni - 2016-ig - az adósságnak a hazai össztermékhez viszonyított arányát" - mondta szóvivője, Dimitri Soudas.
"Biztató, hogy a G20 kész lenne elfogadni célkitűzéseket. Ez a politikák összehangolására irányuló jó szándék bizonyítéka" - jegyezte meg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter ellentétes véleményen volt, szerinte a csúcstalálkozónak elsősorban a gazdasági növekedésre kell összpontosítania. "Európa egyes részeit" és Japánt illetően megjegyezte: "még nem láttak ezen országok részéről egységes politikát, amely meggyőzné a világot arról, hogy belső kereslet okozta erőteljesebb növekedés lesz ezekben az országokban".
| A megszorítások csak elmélyítik a válságot |
Guido Mantega brazil pénzügyminiszter, aki Luiz Inácio Lula da Silva elnök távollétében a brazil küldöttséget vezeti, az európaiakat bírálta. A pénzügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy exportjaikkal a nagyobb növekedést produkáló feltörekvő piacokra számítanak, ahelyett, hogy a saját keresletüket tartanák karban.
"A növekedés élénkítése helyett ezek az országok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha exportálnak, ezt a kiigazítást a mi kárunkra teszik" - mondta.
MTI, Privátbankár
A Nippon Steel és az U.S. Steel egyesülési terve az amerikai elnök elé került, aki a következő 15 napban dönthet a megállapodás sorsáról. 
