Teszt előtt: van értelme stresszelni az európai bankokat?

Az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) általános terhelési vizsgálatot tart az európai bankoknál. Ez az a "stressz teszt", amelyre várva mind kevésbé nyugtalankodnak a befektetők. Az eredmények ugyanis nagyjából borítékolhatók, mert a vizsgálat tényleges célja - az eddigi tapasztalatok szerint - pontosan a piacok megnyugtatása, a bizalom helyreállítása. A megállapításokat július 23-án teszik közzé.

Az Európai Bizottság javaslatára tavaly januárban alakult meg az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) az EU-tagországok bankfelügyeleti hatóságainak és központi bankjainak vezető képviselőiből. Egyik előfutára lehet azoknak a közös bank-, illetve pénzügyi felügyeleti hatóságoknak, amelyek felállítását az EU pénzügyminiszterei tavaly decemberben elvileg elhatározták, ez évi határidővel. A napi felügyeleti feladatok mindazonáltal a nemzeti hatóságoknál maradnak.

Az EU pénzügyminiszteri tanácsának felhívása alapján a CEBS dolga rendszeresen hőmérőzni a bankvilágot. Első, kisebbfajta stressz tesztjét tavaly ősszel végezte anélkül, hogy felkeltette volna a köz figyelmét. Az idei, első félévi vizsgálat is a miniszteri tanács általános megbízása alapján kezdődött márciusban, de a tavaszi euróövezeti államadósság-pánik közepette és után most nagy az érdeklődés a CEBS legújabb terhelési próbája iránt.

A vizsgálatba 91 európai bankot vontak be, mindenekelőtt a legnagyobbakat. Minden tagországban nagyság szerint sorba állítva annyi bankot vizsgálnak meg, amennyi kiteszi a nemzeti bankszektornak legalább az 50 százalékát az összes mérlegfőösszeg arányában.

A résztvevő 91 pénzintézet az EU bankpiacának végül is a 65 százalékát fedi le. Magyarországon az OTP Bankot és az FHB Jelzálogbankot vonták be a vizsgálatba, a Magyarországon is tevékenykedő európai bankcsoportok közül a holland ING Bank, a belga KBC és a Dexia, a francia BNP Paribas, az osztrák Erste és a Raiffeisen, az olasz Unicredit és az Intesa Sanpaolo, a német Commerzbank, a Bayerische Landesbank és az WestLB AG is a vizsgáltak között van.

A két forgatókönyv alapján lezajló vizsgálat módszere egyezményes és egységes. Az egyik forgatókönyv szerint a gazdasági növekedés, a munkanélküliség és az infláció idén és jövőre úgy fog alakulni, ahogyan az Európai Bizottság májusban jósolta, a másik forgatókönyv, azaz munkahipotézis szerint 3 százalékponttal rosszabbul fog alakulni minden. Mint valami törzsvezetési gyakorlaton, megvizsgálják, hogy a bankok hogyan viselik a feltételezett terepet, mennyire rázkódnak az egyik vagy a másik felvázolt próbapályán.

Ám a sajátos európai helyzetre - a szuverén törlesztési kockázatokra - tekintettel most a teszt akadálypályáját megtűzdelték a pénzügyi piacokon elképzelhető sajátos "kedvezőtlen feltételekkel" is, kamatügyi megrázkódtatásokkal és egyebekkel, hogy modellezhessék a kockázati felárak növekedését az állampapírpiaci helyzet romlása miatt az EU-n belül. Vizsgálják, mennyire függnek a bankok az állami támogatásoktól, és hogy a további hitelezéshez mennyi tőke áll rendelkezésre, ha a költségvetési támogatásokat a kormányok legkésőbb jövőre elkezdik visszavonni. Ez nem csak a támogatások miatt, fontos, hanem azért is mert az európai bankok az európai kormányok fő hitelezői, ugyanakkor állampapírt zálogosítanak el az EKB-nál a tőle fölvett, rövid lejáratú kölcsöneik fedezetéül. Ezért a kormányok és a bankok piaci megítélése mostanában nagyon összefonódott, tőkéhez jutásuk kölcsönösen függ egymás adósminőségének megítélésétől.

A vizsgálat eredménye nem előrejelzés lesz, hanem afféle "mi lenne, ha?" elemzés, amely az európai bankok tőkemegfelelési, kockázatviselési mutatóinak felügyeleti osztályzását segíti majd. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa már decemberben úgy foglalt állást, hogy "az állami támogatást és a profitot tőketartalék felhalmozására, és nem pedig az osztalék vagy az illetmények növelésére kell fordítani" a bankoknál: ehhez az elvhez várnak információt a mostani bankvizsgálattól.

A  CEBS-nek nem kellett "fölfedeznie Amerikát": a stressz teszt módszertanát az Egyesült Államokban dolgozták ki. Az elsőt az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) végezte tavaly tavasszal az ottani 19 legnagyobb bankcsoportnál. Pontosabban az sem volt igazán az első: felügyeleti vizsgálatok azelőtt is voltak, de nem olyan átfogóan és egységes elvek szerint, mint a tavaly tavaszi, és főleg: az volt az első, amelynek eredményeit nyilvánosságra hozták. Az amerikai vizsgálatban - az ottani helyzetnek megfelelően - a kiegészítő "buktatókat" a lakásárakból építették a képzeletbeli akadálypályára.

A Fed kormányzótanácsának egyik tagja, Daniel K. Tarullo nemrég így emlékezett egy előadásában:  "A Fednél sokat vitatkoztunk arról, hogy érdemes-e nyilvánosságra hozni a vizsgálat eredményeit. Egyesek féltek, hogy ez többet árt, mint használ a gyengébb bankoknak".    

De lám csak, mi történt? Alig pár hónappal azelőtt ment csődbe a Lehman Brothers, alig pár hónapja tűnt el a Wall Streetről az egész befektetési bank ágazat, az amerikai kormány kétségbeesetten dobálta a pénzügyi mentőöveket, a hitelrendszer befagyott, a tőzsde leolvadt, mindenünnen a "mérgezett" értékpapírok fojtó bűze áradt. A Fed stressz tesztje viszont a vizsgált 19 bankcsoport közül kilencnél mindent a legnagyobb rendben talált a rosszabbik forgatókönyv alapján is, a másik tízről pedig kiderítette, hogy kisebb-nagyobb - egyenként 600 millió és 33,9 milliárd dollár közötti, vagyis a saját tőkéhez képest 3-15 százalék közötti - tőkefeltöltéssel megoldhatja kockázatait.

"Végül azonban a piac reagálása igazolta döntésünket..., a nyilvánosságra hozásnak nagy szerepe volt a pénzügyi rendszer stabilizálásában", mondta Tarullo. Hát - erre jó a stressz teszt: csakúgy, mint a hadgyakorlaton, azok győznek, akiknek kell.

MTI