TI: korlátlanul ellenőrizhet az ÁSZ?

A Transparency International Magyarország (TI) tegnap levélben fordult parlamenti képviselőkhöz és az adatvédelmi ombudsmanhoz az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényjavaslat problémás rendelkezéseivel kapcsolatban, melynek általános vitája ma zárul a Parlamentben.

A korrupcióellenes szervezet egyrészről kifogásolta, hogy a jogalkotási törvény megkerülésével benyújtott törvényjavaslat szerint az ÁSZ nemcsak a személyi jövedelemadó 1%-ának felhasználását, hanem az akár 1 Ft-os támogatásban részesülő szervezetek teljes gazdálkodását ellenőrizheti.  És ezáltal gyakorlatilag minden személyes adathoz is hozzáférhet.  A TI ezenfelül erősítené a szervezet függetlenségét biztosító garanciákat és a pártfinanszírozás rendezése érdekében szükséges hatáskörök megerősítését.

Sajnálatos módon a törvényjavaslatot az Alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétesen készítették el és terjesztették az Országgyűlés elé, mivel az Alkotmány szerint a Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. A törvényjavaslatot azonban nem a Kormány, amelynek kötelezettsége lett volna, hanem az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága nyújtotta be és ezzel a jogtechnikai megoldással megkerülték a társadalmi egyeztetést.

A formai észrevételeken túl a TI állásfoglalásában problémásnak tartja a 2011. január 1-től hatályos rendelkezés átvételét, miszerint nem csak a közpénzből származó források, támogatások és vagyon felhasználását ellenőrizheti az ÁSZ, hanem amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

Ezáltal ha egy társadalmi szervezet vagy egyház akár csak 1 forintot is kap az állampolgárok személyi jövedelemadójának részükre felajánlott 1%-ából, úgy az ÁSZ ezen szervezetek teljes gazdálkodását ellenőrizheti és az ellenőrzés során gyakorlatilag minden adatukhoz hozzáférhet. Ez azt jelenti, hogy több mint harmincezer civil szervezetnél és majd kétszáz egyháznál vizsgálódhat szinte mindenre kiterjedően az Állami Számvevőszék. E szervezetek törvényes működését többek között az ügyészség és az adóhatóság is vizsgálhatja, ezért a TI érthetetlennek tartja, hogy miért szükséges az ÁSZ-nak ilyen általános jogkört biztosítani. 

A Javaslat ezen felül azt is lehetővé teszi, hogy a számvevő a személyes adatot tartalmazó dokumentumokba, adatnyilvántartásokba betekintsen, legyen szó akár olyan nyilvántartásokról, melyekből a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra vonatkozó különleges személyes adatok kiderülnek. Amennyiben pedig az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adatokról van szó a civil szervezet vagy egyház nyilvántartásában, úgy azokat a számvevő „ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti”.

További aggályok

A szervezet közleményében az ellenőrzés megfelelő és egyértelmű kereteinek biztosítása érdekében javasolja, hogy a törvényjavaslat mondja ki, hogy – a korábban hatályos jogszabályi megoldást követve – az ÁSZ kizárólag a felajánlott SZJA 1%-ok, illetve célzott állami támogatások (pl. pályázatok, normatív támogatások, stb.) felhasználását ellenőrzi célzottan a közhasznú szervezetek teljes gazdálkodásának ellenőrzése helyett.

A TI szerint nem erősíti az ÁSZ függetlenségét, hogy a szervezet vezetője továbbra is újraválasztható. A függetlenség biztosításának leghatékonyabbnak tűnő módja az, hogy ha a független állami szervek vezetői nem újraválaszthatók, hiszen ellenkező esetben már a megválasztása napjától fennáll annak a veszélye, hogy az őt megválasztó testület bizalmának ismételt elnyerése miatt, illetve későbbi újraválasztására gondolva ellenőrző szerepének nem tud eleget tenni.

Aggályosnak tartja továbbá a szervezet, hogy az így megszerzett információk, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezésére adnak alapot, úgy az ÁSZ saját döntése szerint csupán továbbíthatja ezen információkat az erre hatáskörrel rendelkező szervezetnek, de ez nem a kötelessége. Ez a mérlegelési jog pedig komoly korrupciós kockázatot jelent és ellentmond a hivatalos személyekre vonatkozó feljelentési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak is.

A TI számtalanszor javasolta a pártfinanszírozás ellenőrzésére vonatkozó számvevőszéki hatáskörök megerősítését, amelyet a jelen törvényjavaslat szintén elmulaszt. A pártok számvevőszéki ellenőrzése a hatályos szabályozás alapján jelenleg csupán utólagos könyvelési kontrollnak felel meg, ez pedig nem jelenthet megfelelő garanciát a korrupciós kockázatokkal szemben - derül ki a közleményből.