A The Economist írása szerint a magyarországi kilátások most már jobbak, köszönhetően az utóbbi időszak takarékossági intézkedéseinek is
A The Economist írása szerint a magyarországi kilátások most már jobbak, köszönhetően az utóbbi időszak takarékossági intézkedéseinek is
A válság évei után a magyarok már hozzászoktak a nadrágszíj-meghúzáshoz, és bár Magyarország azon EU-tagállamok között van, amelyek a leginkább megszenvedték a recessziót - a gazdasági teljesítmény az idén 7 százalékkal csökken, ennél jobban csak Romániáé és a balti köztársaságoké esik vissza -, a kilátások most már jobbak, köszönhetően az utóbbi időszak takarékossági intézkedéseinek is - áll a The Economist pénteki írásában.
A vezető brit gazdasági-politikai hetilap elemzése szerint a magyar kormány az idén a hazai össztermék (GDP) nem kevesebb mint 3,8 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést hajtott végre, legnagyobb mértékben a szociális kiadásokat és a közszférabeli fizetéseket visszafogva. Ezek a kiadáscsökkentések csak megtetézik a korábbiakat, amelyekkel sikerült az államháztartási hiányt a 2006-ban mért 9,2 százalékos GDP-arányos szintről 2008-ra egészen 3,4 százalékig csökkenteni.
A Bajnai-kormány jövőre a GDP-érték további 1,7 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést tervez, hogy a deficitet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által jóváhagyott 3,8 százalékon lehessen tartani. E kiadáscsökkentések és az IMF által nyújtott hitel együttesen markáns hatással jár. A forint elleni roham veszélye múlóban, a zömmel külföldi kézben lévő bankok - sokak félelmeire rácáfolva - nem omlottak össze - áll a The Economist pénteki írásában.
A lap helyzetismertető elemzése szerint a forint még nem tért teljesen vissza arra a szintre, ahol a pénzügyi válság előtt volt, de a magyar jegybank már el tudta kezdeni a kamatcsökkentést. A hétköznapi lakáshitel-adósokra, akik közül sokan svájci frankban vették fel kölcsönüket, még mindig nagy teher nehezedik.
Mindezzel együtt is azonban Oszkó Péter pénzügyminiszter hangsúlyozta a lapnak: az IMF-hitelkeret futamidejét jövő októberig meghosszabbították, és a kormány ismét fel tud hajtani piaci finanszírozást.
A The Economist szerint a szocialisták valószínűleg elveszítik a jövő évi választásokat, így Bajnai Gordon miniszterelnöknek nem sok ideje maradt a közszolgáltatási szféra reformjára. A kormányfő szeretné átcsoportosítani az adóterhek egy részét a munkáltatókról a fogyasztókra és a gazdagokra. Máris csökkentette a társadalombiztosítási hozzájárulást, abban a reményben, hogy növelni lehet a jelenleg 55 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát, amely egyike a legalacsonyabbaknak az EU-ban. A kormány emellett fokozatosan 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.
A folyóirat szerint Magyarországon igazából a közkiadási szféra minden területének felülvizsgálatára lenne szükség. A karcsúbb állam megteremtése nagy reformokat igényel. A választások valószínű győztese, a jobbközép Fidesz viszont az elmúlt hét évben még az apró reformokat is hevesen elvetette, a pénzembereknek történő kiárusításnak nevezve azokat, vagy olyan katasztrófának, amely szegénységre ítéli az országot - írta a The Economist.
Magyarország alapvető problémái - csakúgy, mint más országokéi - a termelékenység-növekedéstől elszakadó béremelkedésből, valamint a túl nagyvonalú szociális kiadásokból erednek. Derűlátónak tűnhet az a feltételezés, hogy Magyarország Európa többi részéhez hasonlóan most már levonta a tanulságokat - fejeződik be a The Economist írása.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A The Economist írása szerint a magyarországi kilátások most már jobbak, köszönhetően az utóbbi időszak takarékossági intézkedéseinek is .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
