Tíz évet is kaphatnak a költségvetési csalók

„A Kormány a költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít” – rögzítette az előterjesztés általános indokolása. Az eddigi védelem elavultsága és a túlzott részletszabályozás és széttagoltság tette szükségessé az „egységesítő” jogalkotást és az absztrakt megfogalmazást. A Kormány a módosítástól a visszaélések lehetőségeinek csökkenését várja. A szándékos elkövetés fenntartása mellett a jogalkotó célja volt a lehetséges elkövetői kör és a védendő befizetési kötelezettségek kiterjesztése, a költségvetést károsító tevékenységekkel szemben teljes védelmet biztosítani és a költségvetés bevételi és kiadási oldalának egyaránt.

A költségvetési csalásnak minősül többek között az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a jövedékkel való visszaélés, a csempészet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, valamint a csalás költségvetést érintő tényállásai. A korábbi szabályozással szemben gyakran megfogalmazott probléma volt, hogy a költségvetést sértő egy magatartás egyidejűleg több kisebb súlyú bűncselekménynek is minősülhetett, szétaprózva a büntetőjogi felelősséget. Az újonnan létrehozott tényállás ezt kiküszöbölendően biztosítja az elkövetési értékek összeadását, ez által lehetővé teszi a komolyabb büntetés alkalmazását.

A módosított törvény értelmében a különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Ezzel a büntetési tétel felső határa a korábbiakhoz képest emelkedett. A vagyoni hátrány alkalmazása – amely magában foglalja a kárt és az elmaradt haszon fogalmát is – lehetővé teszi, hogy a költségvetés bevételének büntetőjogi védelme nem csupán az adóteherre, hanem annak járulékaira is kiterjedjen.

A társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással történő visszaélés tényállása a társadalombiztosítás és szociális ellátások rendszerének kijátszásától védi a költségvetést. Ezt a bűncselekményt bárki elkövetheti, azonban a büntethetőséghez szükséges a juttatások megszerzésének vagy megtartásának célzata is. A húszezer forintot elérő, de a kétszázezret nem meghaladó értékre elkövetett esetekben kerülhet sor a tényállás megállapítására.

 A bűncselekményeket főszabályként az elkövetés idején hatályban lévő törvények szerint kell elbírálni, így a 2012. január 1. napjától hatályba lépő módosítás csak az ezt követően elkövetett cselekményekre alkalmazandó és alkalmazható. A büntető törvény módosítása visszaható hatállyal csak abban az esetben bír, ha az új törvény szerint az adott cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el.

Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere elmondta: „A módosítás az adómorál terén pozitív változásokat eredményezhet, és a kormány által kitűzött célkitűzésekre alkalmas feltételeket teremthet. Éppen ezért a változások az eddigiekhez képest fokozott figyelmet, jelentős, új szempontok szerinti végiggondolást igényel az egyes adóalanyok és támogatást igénybe vevők részéről, amelyhez célszerű lehet a szakember igénybevétele is.”

Privátbankár