.jpg)
Az uniós források felhasználása során a szabálytanul folyósított támogatások összege közel ötszörösére nőtt 2009-ben
.jpg)
A számvevők szerint az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság szabálytalanságnak ítélt pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tíz milliárd forint többlettel terhelték a hazai költségvetést. A számvevők megállapították: a nyilvántartási és beszámolási rendszer hiányosságai miatt sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós források felhasználásáról.
A NFÜ és az MVH az Európai Csalásellenes Hivatal (az OLAF) nemzetközi szervezete felé a 10.000 eurót meghaladó szabálytalanságokról számolt be. A legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása, valamint a terület alapú támogatások túligénylése voltak.
Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől a szabálytalanságok miatt. Ennek több mint fele, 19,1 milliárd forint a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. Ezen túlmenően az EU Bizottsága Magyarországtól, mint tagállamtól követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005. és 2006. évekre vonatkozóan 3,6 milliárd forintot, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.
A követelések behajtási aránya programonként jelentősen eltért. Az NFÜ és az MVH szintjén átlagosan a követelések 40,7 százaléka térült meg, ami uniós összehasonlításban a 2008. évi romló tendenciát mutató uniós átlagot éri el. A hazai képet jelentősen ronthatja, hogy a Kohéziós Alap 19,1 milliárd forintos követelésének megtérüléséről nem volt adat az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idején.
A vizsgálat szerint bizonytalanságot eredményezett, hogy a szerződéskötés és a szerződéstől való elállás polgári jogügylet, a támogatás visszakövetelése közigazgatási hatósági eljárás, de a két jogviszonyból adódó feladatot nem rendezte jogszabály. A követeléskezelés eredményességét rontotta, hogy a támogatások behajtására, végrehajtására egyaránt jogosult MVH és APEH között a kommunikáció időigényes, az információcsere pedig lassú volt.
Az ÁSZ ezért azt javasolta a kormánynak, hogy mutassa ki és tegye közzé az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat átfogóan a zárszámadás keretében. Azt is javasolták a számvevők, hogy a kormány gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról a közbeszerzési szabálytalanságok megállapítása tekintetében.
MTI
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
