Tizen túliak társasága: taroltak az ingatlanalapok

A tavalyi évvel bezárólag a befektetési alapok szinte minden kategóriájában kismértékben csökkent a felszámított költségek mértéke - 10 százalék feletti hozamot közel minden negyedik alap ért el

A hazai kibocsátású, nyilvános befektetési alapok teljes költség hányadosait megvizsgálva megállapítható, hogy az alacsonyabb (1,5% alatti) költséghányadú alapok közé jellemzően a hazai pénzpiaci, likviditási, egyéb, be nem sorolt, illetve a hazai és külföldi kötvény alapok kategóriájának jelentősebb része tartozik - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján elérhető összefoglalóban.

A garantált alapok nagyobb része esetében a költséghányad ugyancsak alacsonynak tekinthető, azonban ezen alapok esetében a korábban lezajlott jegyzéshez kapcsolódnak a nagyobb hányadú költségtételek - hívja fel a figyelmet a PSZÁF.

A teljes költség hányados (Total Expense Ratio, TER) számítása során az alapot terhelő összes költséget csökkenteni kell értékpapíralapok esetében az értékpapírok kereskedési költségeivel, ingatlanalapok esetében pedig az értékcsökkenéssel, illetve a továbbszámlázott közüzemi díjakkal. Az így kapott értéket kell az alap átlagos nettó eszközértékéhez viszonyítani. Az alapokat terhelő költségek közé tartozik pl. az alapkezelési díj, letétkezelési díj, az alapkezelő sikerdíja, a könyvelési költség, könyvvizsgálói díj, marketing költség, közzétételi díj, felügyeleti díj.

Az 1,5 százaléknál nagyobb költséghányadú alapok közé főként a hazai és külföldi részvénytúlsúlyos, hazai és külföldi tiszta részvény, illetve a hazai ingatlanforgalmazó alapok tartoznak.

A 2004-2006. közötti időszak teljes költség hányadosait elemezve a felügyelet szerint levonható az a következtetés, hogy a befektetési alapok szinte minden kategóriájában kismértékben csökkentek a mutatók értékei, egyrészt a befektetési alapok nettó eszközértékei növekedésének, másrészt az alapokra terhelt különböző díjak kismértékű csökkenésének következtében.

Az összefoglaló szerint az elért hozam a 2006. év elején nyilvántartásba vett 147 nyilvános befektetési alap közül 35 alap esetében haladta meg az a 10%-ot. Ezen alapok közé túlnyomórészt a hazai és külföldi részvénytúlsúlyos alapok tartoznak. A legnagyobb hozamot, 148 százalékot azonban egy ingatlanfejlesztési alap érte el - állapítja meg a nyilvános befektetési alapok 2006-os költségeit összesítő tanulmány.

A befektetési alapok által elért hozamokat az összeállítás készítői szerint érdemes összevetni a hozzájuk tartozó kockázatokkal, azaz a hozamok ingadozásával. Erre szolgál a Sharpe-mutató, amely a portfóliók adott időszaki kockázati prémiumát vetíti az hozamok szórására. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb az egységnyi szórásra jutó kockázatmentes hozam feletti többlethozam.

A Privátbankár ajánlata: - Milyen befektetési alapot válasszak? Segítség! - Hozamszámító befektetési alapokhoz

A Sharpe-mutató azonban negatív értéket is felvhet, ez pedig  azt jelenti, hogy a szóban forgó időszak során a befektetési alap által elért hozam elmaradt a kockázatmentesen elérhető hozamtól. A kockázatmentes hozam értéke tavaly a felügyelet számításai szerint 6,8% volt. A Sharpe-mutatók sorrendje alapján felállított rangsor felső tizedében jellemzően ingatlan, részvény és vegyes alapok találhatók, ezen belül is az első három helyezést ingatlanalapok foglalják el.

Az ingatlan alapok magas Sharpe-mutatói az összefoglaló szerint azzal indokolhatók, hogy az elért hozamokat kis szórás mellett érik el, tekintettel az ingatlanértékelések kialakult gyakorlatára,illetve arra, hogy a portfóliójukban jelentős súlyt képviselnek az állampapírok. A legkisebb - negatív - értékek a dollárban, vagy euróban jegyzett pénzpiaci alapok esetében mutathatók ki.

Ötössel élénkítenék a tőzsdét
Tőzsdei jövedelem, árfolyamnyereség adója
Vételtől eladásig: alapos költségek
Nőtt a befektetési alapok vagyona
Éleződő verseny a befektetési alapok között
Jól teljesítettek a befektetési alapok (hanganyag)