Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 13. havi bért kevesebben kapnak, viszont akik igen, azok magasabb összeget vihetnek haza
Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 13. havi bért kevesebben kapnak, viszont akik igen, azok magasabb összeget vihetnek haza. Az év végi pénzügyi jutalmak átlagos összege két év alatt bruttó 156 ezerről 189 ezerre nőtt.
A Merces (www.merces.hu) online fizetési felmérés szakértői legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták, miként alakultak az átlagjövedelmek, a béren kívüli juttatások és az év végi jutalmak az utóbbi két évben. A napokban kibocsátott összegző tanulmányból több érdekes adat és összefüggés is kitűnik a vizsgálat eredményei közül.
Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 2007 harmadik negyedévében 192 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés, 2008 hasonló időszakában 202 ezer forint, 2009 harmadik negyedévében pedig 215 ezer forint.
A 13. havi bérek országos átlaga is enyhén nőtt: 2009 harmadik negyedévében 172 ezer forint volt, viszont 13%-kal kevesebb munkavállaló számíthat rá idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A több tehát kevesebbeknek jár.
Az év végi pénzügyi jutalmak átlagos összege mintegy két év alatt bruttó 156 ezerről 189 ezerre nőtt, de míg 2007-ben a munkavállalók 45%-a részesült benne, és még 2008. harmadik negyedévében is 46%-uk, 2009. harmadik negyedévében már csak 41%-uk.
Egy másik összehasonlításban a Merces kutatói azt vetették össze, milyen módon változtak ezek a juttatások az egyes szakmai kategóriák esetében 2008. és 2009. harmadik negyedéve között.
A 13. havi fizetések és év végi jutalmak vonatkozásában szinte minden vizsgált munkaszinten (segédmunkástól egészen a felsővezetőkig) 10-14%-kal csökkent azok aránya, akik részesülnek ilyen év végi plusz jövedelemben. Érdekes viszont, hogy a prémiumok átlagos összege a tavalyi év hasonló időszakához képest megnőtt. A legnagyobb mértékben a felsővezetők körében - az ő esetükben a tavaly év végi átlagos bruttó 528 ezer forintról 2009-ben 640 ezer forintra.
Ötven százalékkal több prémiumot vihetnek haza az idén a londoni City bankárai, mint tavaly, jóllehet a bankszektorbeli jutalmak összege még így is messze elmarad a pénzügyi válság előtti utolsó év 10 milliárd fontot meghaladó prémiumesőjétől a gyenge évkezdet és a tömeges leépítések miatt - jósolja az egyik vezető londoni gazdaságelemző csoport.
A Merces kutatói azt is megvizsgálták, miként változtak meg a béren kívüli juttatások az elmúlt egy év során. Minden juttatás esetében csökkent az ezt élvezők aránya. A leggyakrabban nyújtott béren kívüli juttatás az utazási költségek térítése (bizonyos feltételek esetén ez törvény által előírt kötelessége a munkáltatónak) 2008. harmadik negyedévéhez képest 2009-re 14%-kal csökkent. Idén 11%-kal kevesebb dolgozó kap ingyenes italellátást munkahelyén, mint egy évvel korábban. Jelentősen, 9%-kal csökkent a nyugdíjbiztosítási hozzájárulásban részesülők aránya is. Idén 8%-kal kevesebben használhatták mobiltelefonjukat magáncélra a vállalat költségén és ugyanennyivel kevesebb jut a képzésekre is. A hétvégi céges akciók is majdnem felére, 7%-ról 4%-ra csökkentek, a sport és kulturális juttatások 4-ről 2%-ra.
Nagyobb szervezeteknél arányosan kisebb volt a csökkenés: míg a kevesebb,mint 10 főt foglalkoztató cégeknél 16%-kal csökkent a munkába járás költségtérítésében részesülők aránya, több mint 1000 fős vállalatoknál „csupán” 9%-kal. Jelentős különbség mutatkozott a két vállalattípus között az ingyenes italellátás esetében is: előbbi esetében 15%, utóbbi esetében 7% a visszaesés. Flexibilis munkaidőben idén 11%-kal kevesebben részesülnek a kis cégeknél, nagyvállalatok esetében 4%-kal.
A belföldi magán, valamint az állami tulajdonú cégek érzékenyebben reagáltak a gazdasági változásokra a felmérés eredményei szerint. Idén a tavalyihoz képest 16%-kal kevesebben számíthattak a munkába járás költségeinek térítésére a belföldi magántulajdonú cégeknél dolgozók, az állami cégek alkalmazottai esetében 14% volt a csökkenés, a külföldi magántulajdonú cégeknél 9%. A belföldi cégeknél a mobiltelefont magáncélra 10%-kal kevesebben használhatják idén, külföldi cégeknél ez a csökkenés 7%, állami vállalatoknál 2%.
A munkaköri kategóriák közül a segédmunkások 25%-kal kevesebben számíthatnak munkába járásuk költségeinek térítésére, a szakmunkások esetében 19% a csökkenés, az irodai alkalmazottak esetében 15%.
A felmérés adatai szerint a szakmunkásokat érinti leginkább a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megvonása: körükben 11%-kal kevesebben kapnak idén ilyen juttatást, míg más beosztotti kategóriák esetén a csökkenés mértéke 8%. Legkevésbé érinti ez a megszorítás a közép- és felsővezetőket: csupán 3% a csökkenés. A mobiltelefonra vonatkozó szigorítások viszont ez utóbbi két kategóriát érintették leginkább: 10, illetve 13% a csökkenés mértéke.
A vizsgálat eredményeinek ismeretében egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat. A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél volt legnagyobb mértékű a csökkenés az egyes juttatások vonatkozásában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 13. havi bért kevesebben kapnak, viszont akik igen, azok magasabb összeget vihetnek haza .jpg)
.jpg)
Az atomprogramról még van mit egyeztetni. 
