A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első két hónapjában 3,7%-kal, a nettó átlagkeresetek 10,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,1%-os növekedése mellett) döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítés januári első része kifizetésének köszönhetően 4,0%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában így 3,5%-kal, a költségvetési szférában 4,9%-kal nőtt a reálkereset. Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január–februárban átlagosan 2 millió 613 ezer volt.
2010 január–februárban a költségvetési szférában 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 777 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 2,6%-os csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,5%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,7%-os a csökkenés. A versenyszférában 5,9%-kal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában.
Szavazzon a Privátbankáron! Ön szerint kivel kellene együttműködnie a Fidesznek, ha nem lesz meg a kétharmados többsége? |
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első két hónapjában átlagosan3,0%-kal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 4,9%-kal haladta meg az előző év január–februárit. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,2%-kal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,3%-os az emelkedés.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 131 600 Ft; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 95 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 168 400 Ft) volt. A nettó kereset így átlagosan 10,3%-kal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 9,8%-os, a költségvetési szervezeteknél pedig 11,3%-os növekedés jelentkezett.
A 210 200 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,0%-kal haladta meg az előző évjanuár–februárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7%-nak felelt meg.
Szollár Domokos kormányszóvivő az adatokra reagálva hangsúlyozta: elsősorban az adócsökkentésnek köszönhető, hogy az idei év első két hónapjában nagyobb a bérek vásárlóereje, mint egy évvel korábban: a nettó átlagkeresetek 10,3 százalékos növekedése ugyanis jelentősen meghaladja az infláció mértékét.
A kormányszóvivő közleményében emlékeztetett arra, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésének és a sávhatárok megváltoztatásának eredményeként 2010-ben 10 adózóból 9 az alsó, 17 százalékos kulcs szerint adózik, s így egy átlagosan 200 ezer forintot kereső munkavállaló havonta 15 ezer forinttal többet visz haza. A magyarországi vállalkozások pedig a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentésével összesen mintegy 400 milliárd forintot tudnak megtakarítani 2010-ben.
Augusztusban ismételten emelkedhetnek a bérek
Az emberek negyede új szakmát tanulna
Unióst bért és körülményeket kérnek a tanárok
Privátbankár