Tőke nélkül ugrik a pályázati pénz is

A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ha két egymást követő évben egy társaság beszámoló szerinti saját tőkéje meghatározott szint - kft. esetében a jegyzett tőke fele, rt. esetében az alaptőke kétharmada - alá csökken, a társaság köteles ennek rendezéséről döntést hozni. Erre a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül van ideje. Amennyiben ezt a társaság nem teszi meg, úgy a határidőt követően jogutód nélküli megszűnését vagy más gazdasági társasággá alakulását kell elhatároznia.

A szabályozás alapvetően a hitelezők (beszállítók) védelmét hivatott garantálni, ezért igyekszik idejekorán elejét venni a tőkeproblémák továbbgyűrűzésének. A törvényi fenyegetés mellett a társaságok saját érdeke is odafigyelni a saját tőke és a jegyzett tőke állapotára. Ezek aránya a közbeszerzési, illetve az uniós pályázatokon való indulás, valamint a hitelfelvételek szempontjából is döntő jelentőségű lehet - hívja fel a figyelmet az RSM DTM.

A második naptári év beszámolójának elfogadásától számított három hónapos határidőt érdemes nagyon komolyan venni. Ha a tagok a határidőn belül nem döntenek a saját tőke biztosításával kapcsolatban, úgy a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ahogyan azt precendens értékű bírósági döntés is kimondta, a határidő lejártát követően csak az átalakulásról vagy jogutód nélküli megszűnésről dönthet a társaság, más intézkedést jogszerűen nem tehet. A tőkehelyzet rendezésére több lehetőség is adódik – tette hozzá Marczin Mónika, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere.

Módszerek

A tagok pótbefizetései a saját tőkét is növelik, javítva a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát. A veszteség pótbefizetéssel való fedezésére a társasági szerződésben rögzített keretek között kerülhet csak sor. Ha a társaság újra nyereséges lesz, a pótbefizetéseket – taggyűlési vagy közgyűlési határozat alapján – vissza kell fizetni a tagoknak.

A saját tőke rendezésének egyik legjellemzőbb módja az ázsiós tőkeemelés, ekkor a tagok a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a - szintén a saját tőke részeként nyilvántartott - társaság tőketartalékát is növelik.  Tipikus, pénzmozgást sem igénylő eset, ha a tag tagi kölcsönből származó követelését bocsátja a társaság rendelkezésére. E követelés értékelésére különös figyelmet kell fordítani, részvénytársaságok esetén könyvvizsgálót is be kell vonni – mondta dr. Szűcs Bálint.

Az értékhelyesbítés az értékelési tartalékot és – mivel az értékelési tartalék a saját tőke része – a saját tőkét is növeli. Az értékhelyesbítés lényege, hogy a befektetett eszközöket piaci értéken mutatjuk ki – ez azonban nem kötelező, csak lehetőség. Fontos ugyanakkor tudni, hogy az értékhelyesbítések során minden esetben pontosan dokumentáltan, az alátámasztott piaci értéket kell használni.

Az eredményszámlák bármelyikének növelése a mérleg szerinti eredményen keresztül szintén növeli a saját tőkét. A vásárolt készleteket és azok változásait bekerülési értéken kell nyilvánítani és év végén leltárral alátámasztani; a befejezetlen termelést és a félkész termékeket szintén kötelező leltározni és készletre venni. Megéri az év végi leltárral és a készletértékkel bajlódni: a saját termelésű készletek állományváltozásában kimutatott növekedés a mérleg szerinti eredményt növeli.

A tartozások elengedése – annál a társaságnál, amelynek csökken a tartozása – rendkívüli bevételként jelenik meg, ami szintén a saját tőkét növeli. Ebben az esetben - mitn a szakértő felhívja rá a figyelmet - a tartozását elvesztő társaságnak illetékfizetési kötelezettsége keletkezik; nem lakástulajdon és nem kedvezményezett csoporttól kapott ajándék esetén 18 millió forintig 21 százalék, a 18-35 millió forint közötti részre 30 százalék, a 30 millió feletti részre pedig 40 százalék.

Privátbankár