Ezért a befektető az üzleti tervben megnézi, hogy az általa tervezett kiszállás évében mekkora lesz a cég jövedelme és annak alapján a cég, illetve részesedésének becsült értéke, eladási ára. Ezt az értéket az általa elvárt hozammal visszadiszkontálja jelenértékre és megtudja, hogy mekkora vételárat érdemes fizetni a felajánlott részesedésért. A közlemény szerint persze ez a kalkuláció csak akkor működik, ha az üzleti terv reális és nagy valószínűséggel elérhető jövedelmezőséggel számol.
Az üzleti terv tehát a befektető értékelésének alapja, amely nélkül esély sincs tőke bevonására. A kockázati tőkebefektetők sokszor panaszkodnak arra, hogy sok érdekes és reménykeltő projekttel találkoznak, de nincs hozzá minőségi üzleti terv és olyan menedzsment, amely a projektet sikerre tudja vinni, s ezért nem lesz a dologból befektetés - összegezte tapasztalatait Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.
Az üzleti terv a befektetőt kereső cég vagy projekt lelke. Ez a dokumentum foglalja össze és mutatja be a vezetés jövőre vonatkozó stratégiáját, a működést meghatározó feltételezéseket, az elérni kívánt célokat, a megvalósításra vonatkozó terveket, a célok eléréséhez szükséges eszközöket, köztük a finanszírozási igényt. |
Tévedés azonban úgy gondolkodni, hogy a befektetőnek pénze van, de esze nincs, ezért nyugodtan elkápráztathatjuk légből kapott számokkal és már írja is alá a szerződést. Ezért a legjobb megoldás, ha reális, biztos feltételezéseken, elérhető célokon alapuló, a kockázatokkal számoló, megvalósítható üzleti tervvel állunk elő. Köztes megoldásként a tervet több változatban (optimista, pesszimista és legvalószínűbb) is elkészíthetjük - olvasható az összefoglalóban.
Az üzleti terv készítése tele van buktatókkal - áll a közleményben. Ne sajnáljuk sem az időt, sem a pénzt, hogy például termékünk vagy szolgáltatásunk jövőbeli piacára, árazására vonatkozó feltételezéseink helyességéről minél nagyobb mértékben meggyőződjünk! A befektetők is előnyben részesítik az olyan üzleti terveket, amelyek hozzáértő, külső tanácsadó által készült piackutatásra épülnek
A tervkészítés során elkövetett tipikus hibák közé tarozik a közlemény szerint, hogy az üzleti terv készítői sokszor nem fordítanak kellő figyelmet a pénzforgalmi terv alapos elkészítésére, ami miatt az igényelt pénzügyi források elégtelennek bizonyulhatnak. Gyakran megfeledkezünk ugyanis arról, hogy szállítóink 8-15 napon belül kérik az áru vagy szolgáltatás ellenértékét, míg mi csak 30-90 nap múlva jutunk hozzá bevételünkhöz. Az ÁFA befizetése és visszaigénylése közötti időbeli eltérés is növeli forrásigényünket. Ezért különösen a terv első évére mindenképpen havi bontású pénzügyi terveket készítsünk - javasolja a Start Tőkegarancia Zrt..
Új termék vagy szolgáltatás bevezetésénél a közlemény szerint gyakran nem számolunk azzal, hogy nem egyik hónapról a másikra nő nulláról százra az értékesítés, hanem akár egy év is eltelhet, amíg elérjük a megfelelő eladási szintet, így az év nagy részében veszteséget kell elszenvednünk, ami szintén növeli a készpénzigényt.
Közismert, ugyanakkor a cégek körében nem eléggé tudatosult tény, hogy a kockázati tőke a legdrágább finanszírozási forma. Míg a bankok fedezettel biztosítva a jegybanki alapkamat fölött már néhány százalékkal is hiteleznek, addig a kockázati tőke elvárt hozama évi 20-30 százalék. Ezért a finanszírozási tervnél mindaddig, amíg olcsóbb forrás (hitel) is rendelkezésre áll, addig azzal számoljunk és tőkét csak olyan mértékben vonjunk be, amelyet már bank nem hajlandó finanszírozni - tanácsolják.
Megbíznak régiónkban a befektetők
Itt az idő: lehet vinni a magyar cégeket
Pályázatok: rajtunk is múlik a gyorsaság