Törvény a köztisztviselőkről: a végsőkig elmennek a pedagógusok

A szakszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány az érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül dönt a munkavállalókat érintő kérdésekben. A PSZ "az érdekegyeztetés szándékos kikerülése miatt a hazai törvényes eszközök mellett" a Nemzetközi Oktatásügyi Szövetséghez és az Európai Oktatási Bizottsághoz, végső esetben pedig a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordul - tették hozzá.    

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, miután csütörtökön, a köztisztviselők napján találkozott három önkormányzati szövetség és nyolc, a közszolgálatban érintett szakszervezet képviselőjével, azt mondta: megállapították, hogy az említett jogszabályban egy olyan pont van, amelyben nem tudnak dűlőre jutni. Ez az a kérdés, hogy a jövőben lehet-e indokolás nélkül kormánytisztviselőt felmenteni, vagy sem - közölte.

Ezzel összefüggésben elmondta: arra kérte a szakszervezeteket, jelezzék, ha olyan eset jut a jövőben a tudomásukra, hogy valakit kimondottan politikai okokból bocsátanának el a közigazgatásból úgy, hogy egyébként a munkája erre nem ad okot. Ha ilyen előfordul, ki fogják vizsgálni - fűzte hozzá.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke csütörtökön jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó rendelkezései miatt.    

A több tízezer köztisztviselőre vonatkozó, kedden kihirdetett, jövő hétfőn hatályba lépő törvény az érdekvédők szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód, az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog, vagy a jogok és kötelességek szimmetriája.