A parlament e heti büdzsé módosítása után, amelynek oka a Mol-részvények visszavásárlása volt, újabb költségvetési módosításra lehet számítani. A Matolcsy György által jegyezett, az idei büdzsé módosítását előirányozó indítvány leszögezi: az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, hogy várhatóan az adóbevételek elmaradnak a tervezettől és egyes kiadási előirányzatok teljesülése meghaladja a korábban jóváhagyott összeget, ezért szükség van a stabilitási tartalék részeként zárolt előirányzatok "végleges csökkentésére".
A februárban képzett 250 milliárd forintos stabilitási tartalék azon az elven alapult, hogy a kiadási előirányzatok nem szűntek meg, csak a kormány zárolja azokat, ennek részeként a minisztériumoknál mintegy 187 milliárd forintot zároltak. A rendelet tételesen megszabta, pontosan melyik minisztériumnak, hivatalnak, hatóságnak. állami alapnak mekkora összeget kellett zárolnia. Mint azt a törvénymódosítás indoklása kiemeli, a várható bevétel-kiesések és kiadási többletek, valamint az előirányzatokon zárolt összegek végleges csökkentése az államháztartás egyenlegét nem befolyásolja, a módosítás azonos összegben érinti a bevételi és a kiadási oldalt is.
Bevételkiesések és elvonások
Az előterjesztésből kiderül: az áfá-ból 69, az eva-ból 16, a társasági adóból 84, az illetékekből 6,6 milliárd forinttal kevesebb folyik be idén a vártnál, ez összesen 175,6 milliárd forint. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) költségvetési támogatása 9 milliárd forinttal csökken, a PSZÁF-nak pedig további 2,5 milliárd forintot kell befizetnie a büdzsébe, ez így összesen 182,1 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat.
Az összesen ugyanilyen nagyságrendű kiadáscsökkentést a módosító javaslat végigvezeti a korábban kormányrendeletben szabályozott zárolásokon. Így egyebek mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól 38, a Belügyminisztériumtól 35, a honvédelmi tárcától 26, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól 18,7, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól 20,6 (és a tárcához tartozó KTIA-támogatás 9) a NAV-tól 13,3, a Külügyminisztériumtól 7,6 milliárd forintot vonnak el az idei támogatásokból. Az elvonás több alapot is érint, közte 25,3 milliárd forinttal a munkaerőpiacit. Összességében 193,5 milliárd forintot vonnak el a támogatásokból.
A javaslatból kiderül az is, hogy a tervezettnél többet költenek a közoktatás és szociális humán normatívákra 19,5, az önkormányzati bérpótló juttatásra 24,6 milliárd forinttal, a dollárkötvény kibocsátása miatti kamattöbblet pedig plusz 15 milliárd forintos kiadási többletet jelent a büdzsének. Az idei hiánycélt azonban a módosítás nem érinti, az továbbra is 685, 7 milliárd forint. A törvénymódosítás a tervek szerint a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.
Az NGM szerint Magyarország védelmében most kell zárolni a stabilitási alapot
A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményében a költségvetési törvény módosítását a gazdaságban meglévő kockázatokkal, és az előre nem látható, Magyarországra ható külső gazdasági sokkok létével indokolta. A közlemény szerint a gazdasági és pénzügyi válságnak még nincs vége, valmint a stabilitási alapot azzal a céllal hozák létre, hogy megvédjék Magyarországot a külső gazdasági sokkoktól. Görögország és Portugália válsága, valamint a közmunkaprogram és az otthonvédelmi akcióterv együttesen teszik szükségessé a stabilitási alap végleges zárolását. Egy elemzés szerint ezzel szemben inkább tervezési hiba miatt módosíthatták a költségvetést - részletek >>
MTI, Privátbankár