
Oláh Lajos szerint a folyószennyezés ügyében hat éve tipikus időhúzás zajlik Ausztria részéről. Hozzátette: az elmúlt fél évben a magyar kormány sokkal határozottabban lépett fel, ennek ellenére Ausztria alkancellárja azt mondta, semmiféle környezetszennyezés nincs a Rábán.
A szocialista politikus szerint az Európai Unióban nemcsak a most csatlakozott országoknak van teendője a környezetvédelem terén. Úgy vélte, az EU általános szabályozása nem megfelelő, és a régi tagállamok jogszabályai is sok kibúvót hagynak, így több olyan dolgot nem szabályoznak, ami Magyarországon igen erőteljesen korlátozott, például a sótartalmat.
A Rába-szennyezés ügyében az Európai Bizottság két biztosához, a vállalkozáspolitikai és ipari kérdésekért felelős Günter Verheugenhez és a versenypolitikával foglalkozó Neelie Kroeshoz fordult kedden Olajos Péter MDF-es európai parlamenti képviselő. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Olajos sürgős írásos kérdést intézett a két biztoshoz, azt tudakolva, hogy vajon jogosulatlan versenyelőnyt élveznek-e a Rábát szennyező osztrák bőrgyárak? Olajos emlékeztetett arra, hogy az EU belső piacán működő cégeknek egységes előírásoknak kell megfelelniük, mert máskülönben ez a verseny torzulásához vezet. Hiszen amelyik cég nem tartja be a sokszor szigorú (munkavédelmi, környezetvédelmi, stb.) előírásokat, az alacsonyabb költségei révén piaci előnyre tesz szert az uniós szabályokat betartókkal szemben. Márpedig - mint a magyar képviselő rámutatott - a feldbach-i Boxmark bőrgyár két másik bőrgyárral közösen 6 éve szennyezi a Rába folyót. A gyártási folyamatok során keletkező szennyvizet megfelelő tisztítás nélkül engedik a folyóba, mely ennek következtében habzik. A gyár vezetése szűrőberendezés használatát azzal utasította vissza, hogy annak működtetése túl drága lenne. Így jelenleg tisztító berendezés nélkül üzemel a gyár - mutatott rá Olajos Péter. |
Az osztrák oldalról Magyarországra érkező környezetszennyezés, ezen belül a Rába habzásának problémájával foglalkozott több cikkében a Der Standard című osztrák napilap is. Crossover (Átjáró) című új rovatának "Amikor a szomszéd habzik" című írásában a liberális újság a szentgotthárdi Pro Natura (Pronas) környezetvédő szervezet egyik aktivistáját, Woki Zoltánt is megszólaltatta, aki elmondta, hogy a türelemnek vége, a magyar környezetvédők keményítenek hangvételükön és fokozzák a "médianyomást". Az osztrák áruk bojkottjára szólító felhívásuk is idetartozik, jóllehet, mint mondta, ez nem is az ő, hanem egy internetező ötlete volt.
A szentgotthárdi polgárok hat éve próbálják tárgyalásos úton megoldani a környezeti problémákat, de osztrák részről csak megvetést, lesajnálást kapnak, írta a lap. A pohár akkor telt be - mondta a magyar környezetvédő - amikor legutóbb az osztrák hatóságok eljárást indítottak ellenük a kismartoni (Eisenstadt) tartományi hivatal előtt tartott "nem engedélyezett" demonstrációjuk miatt. Emlékeztetett arra, hogy három éve a burgenlandi tartományi elnök demonstrált személyesen Szombathely közelében egy barnaszénbánya tervezett megnyitása ellen, amely rontaná a burgenlandi idegenforgalom kilátásait.
A magyar környezetvédő hangsúlyozta: bár a sajtóban többnyire csak a Rába habzásáról beszélnek, az "csak az egyik undorító következménye az osztrák nemtörődömségnek", amelyet Sólyom László magyar államfő - mint a lap írta - nem épp diplomatikus módon, de találóan "szégyentelennek" nevezett. Az ausztriai oldalról Magyarországra érkező környezetszennyező létesítmények közé tartozik a fürstenfeldi (Stájerország) geotermikus erőmű, amely naponta 30-70 tonna sót ereszt a Feistritz folyóba, és ez a káros anyag a Lapincson (Lafnitz) keresztül eljut a Rábába, továbbá a rábakeresztúri (Heiligenkreuz) ipari parkban, Szentgotthárddal átellenben működő Lyocell rostszálgyár és a biomassza-erőmű kéményei, amelyek felől a szél a magyar határváros felé fújja a füstöt. Végül nem lehet megfeledkezni az osztrák oldalon, de közvetlenül Szentgotthárd mellett megépíteni tervezett hulladékégetőműről sem.
A Standard szerint a fő problémát az osztrák és magyar oldalon egymással nem összeegyeztethető térségfejlesztési elképzelések okozzák: a Burgenlandhoz tartozó gyanafalvi (Jennersdorf) és rábakeresztúri (Heiligenkreuz) régióban ipari parkot építenek ki, míg a magyar oldalon, ahol az egyetlen említésre méltó munkalehetőséget az Opel gyár biztosítja, a természetes környezetre épülő idegenforgalom fejlesztésében látják a jövőt. Megnyitás előtt áll egy új termálfürdő, a Rábát pedig - akárcsak Ausztriában - evezőtúrákra, illetve egy nemzetközi szövetség segítségével evezőversenyekre alkalmas pálya kiépítésére akarják használni. - De ki akar egy undorító hab közepén evezni? - tette föl a kérdést Woki Zoltán.
A lap szerint a hármas határ térsége, ahol Ausztria, Magyarország és Szlovénia közösen hozta létre a Rába-Őrség-Goricko természetvédelmi parkot, nemigen nyújt más gazdasági lehetőséget, mint a turizmust. Csak a szentgotthárdiaknak van balszerencséjük, mert a rábakeresztúri ipari parkot az osztrákok éppen városuk határában hozták létre, olyan közel, hogy nyugodtan lehetne "szentgotthárdi ipari parknak" nevezni. A tízezres kisváros látóhatárát lakóinak bánatára a rábakeresztúri ipari park határozza meg, írta a Der Standard.
A klímaváltozás jót is tesz - egyeseknek
Többszörösen törvényt sértett a Rába szennyezője
Végre! Rába-akciócsoport
Fodor: elfogyott a türelem