Az említett – egészség,- vagy önkéntes nyugdíjpénztári – adókedvezmények összege adóévenként legfeljebb 100.000 Ft, több különböző típusú önkéntes pénztári tagság együttes fennállása esetén 120.000 Ft lehet.
Jövedelemmel rendelkező nyugdíjas pénztártag, illetve olyan tag esetében, aki 2020. január 1-je előtt vonul nyugdíjba, a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összeg maximum – egy pénztári tagság esetén – 130.000 Ft, illetve – több különböző típusú pénztári tagság esetén – 150.000 Ft lehet.
A kedvezmény még 2006-ban alakult át adójóváírássá, szorgalmazva az érintettek tudatos öngondoskodását. Az öngondoskodás különböző formáival élők - az önkéntes pénztári befizetések után járó - adókedvezményét a tavalyi évhez hasonlóan idén is az általuk megjelölt pénztári számlára utalta az adóhatóság.
A béren kívüli juttatásokat is érintő jogszabály alapján számítógép-, illetve az internethasználat támogatás kivételével minden cafeteria-elemet legalább 25%-os, vagy azt meghaladó adó terhel 2010-ben az eddigi adómentességgel szemben. A visszajelzések alapján a munkáltatók többsége 2010 januárjától továbbra is előszeretettel alkalmazza a béren kívüli juttatások rendszerét, bár az ezzel járó adóteher fizetését illetően már eltérőek a vélemények. Valószínűsíthető az is, hogy az egyes juttatások fontossági sorrendje meg fog változni, így például az egészségpénztári vagy internetes juttatások szerepe felértékelődik, míg a hideg étkezésé csökken. A jogszabályi változás kapcsán az egészségpénztárak a kedvező, 25%-os adókulcsba tartoznak 2010 januárjától.
A béren kívüli juttatások megtartása mellett viszonylag egyszerű az érv: ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó havi 10.000 forint keret áll rendelkezésére a munkavállaló béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken, pl. egészségpénztári tagdíjtámogatáson keresztül felhasználva a nála jelentkező 10.000 forint költséghez képest 7.500 forint kerül a munkavállaló zsebébe. Míg, ha a 10.000 forintot bérként fizeti ki, egy 100.000 bruttó bérrel rendelkező munkavállaló esetén a bérnövekményből csupán 5.975 forint. Amennyiben a munkáltató vállalja a 25%-os adó megfizetését, akkor a munkavállaló zsebébe 10.000 forint kerül, bérkifizetése esetén 6.500 forint. Éves szinten a különbség 18.300 forint, illetve a munkáltató vállalja az adót 42.000 forint.
Bár a fentebb említett érvek, a béren kívüli juttatási rendszer és azon belül is az egészségpénztári támogatás megtartása mellett szólnak, biztosan lesznek olyan munkáltatók, akik a cafeteriát vagy bizonyos elemeit megvonják januártól a dolgozóiktól. „Azoknak a tagoknak, akiknek munkáltatójuk megvonja az egészségpénztári tagdíjtámogatást, érdemes elgondolkodniuk az egyéni befizetés lehetőségén, hiszen így továbbra is élhetnek a szolgáltatói kedvezményekkel, illetve 30%-os adó visszatérítést igényelhetnek pénztári számlájukra” – mondta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
Növekedésnek indultak a pénztárak
Tízezrek lépnek vissza az állami tb-be?
Nagyot szakíthat, ha visszalép a tb kasszába
Ekho: keresik a nyugdíjpénztári forintokat
Privátbankár