Jövedelemmel rendelkező nyugdíjas pénztártag, illetve olyan tag esetében, aki 2020. január 1-je előtt vonul nyugdíjba, a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összeg maximum – egy pénztári tagság esetén – 130.000 Ft, illetve – több különböző típusú pénztári tagság esetén – 150.000 Ft lehet.
A kedvezmény még 2006-ban alakult át adójóváírássá, szorgalmazva az érintettek tudatos öngondoskodását. Az öngondoskodás különböző formáival élők - az önkéntes pénztári befizetések után járó - adókedvezményét a tavalyi évhez hasonlóan idén is az általuk megjelölt pénztári számlára utalta az adóhatóság.
A béren kívüli juttatásokat is érintő jogszabály alapján számítógép-, illetve az internethasználat támogatás kivételével minden cafeteria-elemet legalább 25%-os, vagy azt meghaladó adó terhel 2010-ben az eddigi adómentességgel szemben. A visszajelzések alapján a munkáltatók többsége 2010 januárjától továbbra is előszeretettel alkalmazza a béren kívüli juttatások rendszerét, bár az ezzel járó adóteher fizetését illetően már eltérőek a vélemények. Valószínűsíthető az is, hogy az egyes juttatások fontossági sorrendje meg fog változni, így például az egészségpénztári vagy internetes juttatások szerepe felértékelődik, míg a hideg étkezésé csökken. A jogszabályi változás kapcsán az egészségpénztárak a kedvező, 25%-os adókulcsba tartoznak 2010 januárjától.
A béren kívüli juttatások megtartása mellett viszonylag egyszerű az érv: ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó havi 10.000 forint keret áll rendelkezésére a munkavállaló béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken, pl. egészségpénztári tagdíjtámogatáson keresztül felhasználva a nála jelentkező 10.000 forint költséghez képest 7.500 forint kerül a munkavállaló zsebébe. Míg, ha a 10.000 forintot bérként fizeti ki, egy 100.000 bruttó bérrel rendelkező munkavállaló esetén a bérnövekményből csupán 5.975 forint. Amennyiben a munkáltató vállalja a 25%-os adó megfizetését, akkor a munkavállaló zsebébe 10.000 forint kerül, bérkifizetése esetén 6.500 forint. Éves szinten a különbség 18.300 forint, illetve a munkáltató vállalja az adót 42.000 forint.
Bár a fentebb említett érvek, a béren kívüli juttatási rendszer és azon belül is az egészségpénztári támogatás megtartása mellett szólnak, biztosan lesznek olyan munkáltatók, akik a cafeteriát vagy bizonyos elemeit megvonják januártól a dolgozóiktól. „Azoknak a tagoknak, akiknek munkáltatójuk megvonja az egészségpénztári tagdíjtámogatást, érdemes elgondolkodniuk az egyéni befizetés lehetőségén, hiszen így továbbra is élhetnek a szolgáltatói kedvezményekkel, illetve 30%-os adó visszatérítést igényelhetnek pénztári számlájukra” – mondta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
Növekedésnek indultak a pénztárak
Tízezrek lépnek vissza az állami tb-be?
Nagyot szakíthat, ha visszalép a tb kasszába
Ekho: keresik a nyugdíjpénztári forintokat
Privátbankár
Az egyéni adókedvezmény mértéke változatlan marad, így az önkéntes pénztári számlára történő egyéni befizetéssel továbbra is jelentős megtakarítás érhető el
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet.

