.jpg)
Az amerikai politikai gondolkodásban fordulatot jelezhet, hogy új, láthatatlan ellenséggel szembeni védekezésre készül Washington Az amerikai politikai gondolkodásban fordulatot jelezhet, hogy katonai körökben az Egyesült Államok biztonságát fenyegető kockázatnak kezdik tekinteni a légkör melegedését. A The New York Times ezekre a forrásokra hivatkozva a minap egyenesen azt írta, hogy az éghajlatváltozás a következő évtizedekben várhatóan mélyreható stratégiai kihívások elé állítja az Egyesült Államokat; a heves viharok, aszályok, a miattuk bekövetkező tömeges migrációk és járványok amerikai katonai beavatkozásokat tehetnek szükségessé a világ különböző pontjain.
Decemberben a katonák által felügyelt National Defense University nevű oktatási intézmény azt modellezte, milyen következményekkel járna egy Bangladesben pusztító hatalmas árvíz, amelynek következtében több százezer ember özönlene a szomszédos Indiába. Regionális konfliktus alakulna ki, fertőző betegségek terjednének, és súlyos kár keletkezne az infrastruktúrában.
A globális felmelegedésről zajló vita eddig főleg arra összpontosult, hogy milyen módon lehet kiváltani a fosszilis üzemanyagokat, hogyan lehet csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és miként lehet ösztönözni a nemzetközi klímaegyezmény kidolgozására irányuló tárgyalásokat. Mára azonban mind több politikaformáló személyiség jutott arra a következtetésre, hogy a növekvő hőmérséklet, a tengerek emelkedő szintje és az olvadó gleccserek közvetlenül veszélyeztetik a nemzeti érdekeket. Amennyiben az Egyesült Államok nem jár élen abban, hogy a világ csökkentse fosszilis üzemanyag-fogyasztását és ezzel a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátását, olyan globális környezeti, társadalmi, politikai és akár katonai válságok körvonalazódhatnak, amelyekkel az országnak sürgősen foglalkoznia kell - hangoztatják e nézet hívei.
Ez központi téma lehet a szenátus szeptemberi vitájában, amikor a képviselőház által júniusban már elfogadott klíma- és energiatörvényekről szavaz a testület. A törvény elfogadtatásáért folyó harcot irányító kongresszusi vezetők csak most kezdik érvként alkalmazni a nemzetbiztonság szempontját. John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a klímatörvény egyik fő támogatója kijelentette, reméli, hogy a szenátus ma még vonakodó tagjait rá tudja venni ezzel egy jelentős klímatörvény jóváhagyására.
Bár a katonai és felderítési tervezők már néhány éve tudatában vannak az éghajlatváltozás okozta kihívásnak, csak az Obama-kormányzat kezdte azt politikájának központi kérdéseként kezelni.
Számos fontos katonai létesítményt veszélyeztet a növekvő tengerszint és az áradások sorozata. Floridában a Homestead légitámaszpontot lényegében lerombolta 1992-ben az Andrew hurrikán, az Ivan hurrikán pedig súlyosan megrongálta 2004-ben a Pensacola tengerészeti légitámaszpontot. A katonai tervezők számára komoly gond az is, miként védjék meg az éghajlatváltozás által előidézett tengerártól és viharoktól a norfolki és a San Diego-i tengerészeti támaszpontokat. Ugyancsak sebezhető létesítmény az Indiai-óceánon Diego García, egy logisztikai támaszpont az amerikai és a brit erők számára a Közel-Keleten, amely alig pár lábbal a tengerszint fölött fekszik.
A National Intelligence Council, amelynek keretében az amerikai felderítő ügynökségek egyeztetnek, tavaly arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás okozta viharok, szárazságok, élelmiszerválságok számos szükséghelyzetet fognak teremteni. Az elkerülhetetlen segélyakciók komolyan megterhelhetik az amerikai katonai szállító- és támogató kapacitásokat, csökkenthetik a harci műveletekhez szükséges stratégiai mélységet. Mindez kihat a nemzetközi hatalmi erőviszonyokra is.
Anthony C. Zinni, a haditengerészet központi parancsnokságának volt főnöke egy jelentésében annak a véleményének adott hangot, hogy az éghajlatváltozásért - így vagy úgy - fizetni kell. "Vagy most fizetünk az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentéséért, és vállaljuk az ezzel járó gazdasági megterhelést. Vagy később fogjuk megfizetni a következmények katonai árát, és ez emberéletek kioltásával jár majd" - idézte a tábornokot a The New York Times.
Támogatja az amerikai kormány az elektromos autókat
Spekuláljon arra, hogy elfogy a termőföld!
Kína és Amerika lesznek a század formáló erői
.jpg)
Az utóbbi időben számítógépes szimulációk és felderítő ügynökségek tanulmányai egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy a következő 20-30 évben a sérülékeny régiókban, különösen a Szaharától délre fekvő afrikai országokban, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsia térségében számolni kell az éghajlatváltozás okozta élelmiszerhiánnyal, vízellátási válságokkal és katasztrofális árvizekkel, amelyek amerikai humanitárius segítséget vagy katonai választ tesznek szükségessé.
| Nagy lépés ez... Önkorlátozó USA: csökkennie kell a kibocsátásnak |
A globális felmelegedésről zajló vita eddig főleg arra összpontosult, hogy milyen módon lehet kiváltani a fosszilis üzemanyagokat, hogyan lehet csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és miként lehet ösztönözni a nemzetközi klímaegyezmény kidolgozására irányuló tárgyalásokat. Mára azonban mind több politikaformáló személyiség jutott arra a következtetésre, hogy a növekvő hőmérséklet, a tengerek emelkedő szintje és az olvadó gleccserek közvetlenül veszélyeztetik a nemzeti érdekeket. Amennyiben az Egyesült Államok nem jár élen abban, hogy a világ csökkentse fosszilis üzemanyag-fogyasztását és ezzel a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátását, olyan globális környezeti, társadalmi, politikai és akár katonai válságok körvonalazódhatnak, amelyekkel az országnak sürgősen foglalkoznia kell - hangoztatják e nézet hívei.
Ez központi téma lehet a szenátus szeptemberi vitájában, amikor a képviselőház által júniusban már elfogadott klíma- és energiatörvényekről szavaz a testület. A törvény elfogadtatásáért folyó harcot irányító kongresszusi vezetők csak most kezdik érvként alkalmazni a nemzetbiztonság szempontját. John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a klímatörvény egyik fő támogatója kijelentette, reméli, hogy a szenátus ma még vonakodó tagjait rá tudja venni ezzel egy jelentős klímatörvény jóváhagyására.
Bár a katonai és felderítési tervezők már néhány éve tudatában vannak az éghajlatváltozás okozta kihívásnak, csak az Obama-kormányzat kezdte azt politikájának központi kérdéseként kezelni.
Számos fontos katonai létesítményt veszélyeztet a növekvő tengerszint és az áradások sorozata. Floridában a Homestead légitámaszpontot lényegében lerombolta 1992-ben az Andrew hurrikán, az Ivan hurrikán pedig súlyosan megrongálta 2004-ben a Pensacola tengerészeti légitámaszpontot. A katonai tervezők számára komoly gond az is, miként védjék meg az éghajlatváltozás által előidézett tengerártól és viharoktól a norfolki és a San Diego-i tengerészeti támaszpontokat. Ugyancsak sebezhető létesítmény az Indiai-óceánon Diego García, egy logisztikai támaszpont az amerikai és a brit erők számára a Közel-Keleten, amely alig pár lábbal a tengerszint fölött fekszik.
A National Intelligence Council, amelynek keretében az amerikai felderítő ügynökségek egyeztetnek, tavaly arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás okozta viharok, szárazságok, élelmiszerválságok számos szükséghelyzetet fognak teremteni. Az elkerülhetetlen segélyakciók komolyan megterhelhetik az amerikai katonai szállító- és támogató kapacitásokat, csökkenthetik a harci műveletekhez szükséges stratégiai mélységet. Mindez kihat a nemzetközi hatalmi erőviszonyokra is.
Anthony C. Zinni, a haditengerészet központi parancsnokságának volt főnöke egy jelentésében annak a véleményének adott hangot, hogy az éghajlatváltozásért - így vagy úgy - fizetni kell. "Vagy most fizetünk az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentéséért, és vállaljuk az ezzel járó gazdasági megterhelést. Vagy később fogjuk megfizetni a következmények katonai árát, és ez emberéletek kioltásával jár majd" - idézte a tábornokot a The New York Times.
Támogatja az amerikai kormány az elektromos autókat
Spekuláljon arra, hogy elfogy a termőföld!
Kína és Amerika lesznek a század formáló erői
MTI
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
