.jpg)
Intenzíven olvasom a szakirodalmat, részt vettem jó néhány repülőszalonon és katonai találkozón, lehetőség szerint jártam a Magyar Légierő bázisain, vadászpilótákkal és műszakiakkal beszélgettem, interjúkat és műsorokat készítettem az ügyről, és ezek után bízvást állíthatom, hogy: nem tudom. Nem tudom eldönteni, nem merem kijelenteni, jó döntés volt-e a Gripenek beszerzése, vagy inkább az F-16-osok kellettek volna.
A harci gépek kiválasztása az egyik legbonyolultabb feladat, amivel egy kormány valaha is szembesülhet, a döntés évtizedekre szól. A politikai-gazdasági aspektusok mellett olyan apróságokat kell végiggondolni, amelyeket persze sem a politikusok, sem az újságírók nem említenek, mint: radarkeresztmetszet, bevethetőségi százalék, földháttérben repülő célok felderítésére, üzemanyag-fogyasztás utánégetővel, manőverezés nagy állásszöggel, felfüggesztési pontok száma, függesztmények hatása a hatótávolságra és a manőverezési képességre, rakétaindítási szögek és túlterhelési tartományok, head-up-display szimbológia, és így tovább, és így tovább. Műszaki-katonai kérdések, amelyek viszont alapvetően meghatározzák egy harci gép használati értékét.
Szóval ilyen és ehhez hasonló sok más adat ismerete, összehasonlítása nélkül még a legmagabiztosabb bizottsági elnök helyében sem mondanék olyat, hogy ez vagy az a gép jobb, mint a másik. Maximum arról lehet szó, hogy ez vagy az a kormány ilyen vagy olyan megfontolások miatt döntött, vagyis: az akkori kabinet szerint az eredeti felszereltséggel készülő Gripenek bérlése olcsóbb volt a másik verziónál. A gépek egy része már itt van, repülnek velük a magyar pilóták, kiszolgálják őket a magyar műszakiak a magyar bázison, sőt már külföldi gyakorlaton is: ezen már nincs mit vitatkozni. Azt viszont persze találják meg a rátermettek, ha volt bármiféle korrupció.
Márványi Péter jegyzete
Döntött a kormány: lesz Gripen vizsgáló bizottság
Szilvásy gyűjti a dokumentációt
Gyurcsány szerint túl sok a kétely Gripen-ügyben