A globalizáció: a lehetőségek egyenlősége, esélyegyenlőség nélkül. Ám ez csak az érem egyik oldala. A gazdasági növekedés és terjeszkedés fő szabálya ma a szabadság kölcsönös növelése: "amit neked szabad (venni, eladni, befektetni, beruházni) énnálam, azt nekem is szabad tenálad". Ha meg nem vagy rá képes, adok rá támogatást?
A globalizáció: a lehetőségek egyenlősége, esélyegyenlőség nélkül. Ám ez csak az érem egyik oldala. A gazdasági növekedés és terjeszkedés fő szabálya ma a szabadság kölcsönös növelése: "amit neked szabad (venni, eladni, befektetni, beruházni) énnálam, azt nekem is szabad tenálad".
Ez jobb módszer, mint a háború és a hódítás, amellyel az emberiség történetének eddigi nagyobb része eltelt. Ám az egyes országok és vállalkozók, történelmi és sok más okból, ennek a versenynek sem egyenlő testi-lelki kondícióban vágnak neki.
A kölcsönös szabadság biztosításának szüksége azonban létrehozott olyan eszközöket és mechanizmusokat is, amelyek külsőre antiliberálisnak tűnnek. Ez a jövedelmek és az erőforrások nemzetközi újraelosztásának mechanizmusa. A módszerek, a liberalizmusellenes látszattal ellentétesen, a lehetőségeken túl éppenséggel az esélyek kiegyenlítését, vagyis - pozitív megkülönböztetés révén - a gazdasági szabadság fenntarthatóságát és bővítését szolgálják, érdekeltté teszik a kedvezményezetteket saját piacuk megnyitásában, szabadságának növelésében.
A földrészek közül éppen Európa jár ebben az élen. Az EU idei évre megszavazott közös költségvetésének, 141,5 milliárd eurónak a 45,4 százaléka, 64,3 milliárd euró, szolgálja már a fenntartható növekedést, az elmaradottabb régiók fejlesztését, helyzetbe hozását, a versenyképesség növelését, a munkahelyteremtést. Húsz éve ez a tételsor még alig létezett, mindenesetre a közös költségvetés csekély hányadát tette ki. Növekedését abszolút értékben és arányában éppen a 12 új tagállam csatlakozása kényszerítette ki. Ennek megfelelően a fejlesztési - ismertebb nevükön az EU kohéziós és szerkezeti - támogatásainak zöme is az EU gyengébb tagországaiba, térségeibe kerül. Idén az EU-ban szétosztandó kohéziós és szerkezeti támogatások 52 százalékát a legutóbb csatlakozott tizenkettek, vagyis túlnyomórészt a volt szocialista országok kapják.
Európa keleti feléből nézve még erősebbek az arányok. Az EU 2007-2013-as keretköltségvetésében előirányzott kohéziós, szerkezeti, regionális, versenyképességi és szociális támogatások az EU hétévi átlagos becsült GDP-jének körülbelül a 0,3 százalékával egyenértékűek. Például Magyarország esetében viszont hét év alatt e támogatások értéke meghaladja az időszakra becsülhető GDP 3 százalékát.
Az egyenlősítés is verseny, és ebben Magyarország a jelek szerint jól áll. A 2007-2013-as költségvetési időszak eddigi szakaszáról nemrég megjelent EU-összesítésből kiderül, hogy a közösségi szinten 2013-ig rendelkezésre álló 344 milliárd eurónyi kohéziós és szerkezeti forrásból tavaly év végéig valamivel több mint 93 milliárdot ítéltek oda a pályázóknak. Az uniós szinten lekötött összes forrás egy nyolcada magyar tervezetekre jutott. A forráslekötések arányában Magyarország a hetedik legjobban teljesítő a 27 uniós tagállam közül.
A magyar helyezés azonban valójában ennél is sokkal jobb, hiszen a magyarországinál több pénzt lekötő EU-tagállamok mindegyike nagyságrendekkel kevesebb forrásból gazdálkodik, mivelhogy fejlettebb országok. A legtöbbet lekötő Belgiumnak vagy a második helyezett Hollandiának kevesebb mint tizedannyi uniós forrás áll rendelkezésére 2013-ig, mint Magyarországnak. A lekötött uniós támogatások nagyságát tekintve - vagyis abszolút értékben - csak Lengyelországban ítéltek oda a pályázóknak több pénzt, mint Magyarországon, csakhogy Lengyelország az ország méreténél fogva csaknem háromszor annyi uniós forrásból gazdálkodik, mint Magyarország. Lengyelországban a forráslekötés aránya nem éri el a 20 százalékot, Magyarországon viszont ennek jóval több mint duplája.
A magyarhoz abszolút értékben hasonló nagyságrendű EU-forrással gazdálkodó országok közül Magyarország messze a legtöbbet érte el eddig a forráslekötésben. Eddig már le van kötve a 2013-ig rendelkezésre álló több mint 22 milliárd eurónak a 46,3 százaléka, míg a hasonló összegre jogosult Németország 19,3 százaléknál, Csehország 21,6 százaléknál, Olaszország 38 százaléknál, Portugália szintén 38 százaléknál tart. Megjegyzendő: a Németországnak - lényegében a volt NDK régiói számára - rendelkezésére álló ilyen EU-források a becsülhető hétévi német GDP-nek a 0,2 százalékát sem érik el.
A bírálók persze rámutatnak: ezek a forrás-átcsoportosítások és támogatások is valójában csak a túlerőben lévő multinacionális cégek számára javítják, egyengetik a talajt a gyengébb országokban, amiképp annak idején, mindjárt a második világháború végén a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank létrehozása, meg a Nyugat-Európának adott amerikai Marshall-segély is alapjában az amerikai vállalatok európai export- és beruházási érdekeit szolgálta. Valóban: ez is az érem oldalai közül az egyik, ugyanis a világ kétségkívül nem pusztán jótékonysági intézmény - a segítség is a verseny része.
Az azonban bizonyos, hogy ebben a versenyben a nemzetközi és hazai gazdasági szabadság szabályait betartó országok manapság jobban járhatnak, mint mások.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A globalizáció: a lehetőségek egyenlősége, esélyegyenlőség nélkül. Ám ez csak az érem egyik oldala. A gazdasági növekedés és terjeszkedés fő szabálya ma a szabadság kölcsönös növelése: "amit neked szabad (venni, eladni, befektetni, beruházni) énnálam, azt nekem is szabad tenálad". Ha meg nem vagy rá képes, adok rá támogatást? 
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
