.jpg)
Érdekes tapasztalat, hogy a budapesti vásárlóerő-index több, mint fél százalékponttal csökkent a 2006-ban publikált adatokhoz képest. Ez a változás legfőképpen azért figyelemreméltó, mert a fővárosban 2000-től kezdődően folyamatos, viszonylag nagymértékű – kétéves átlagban 5 százalékpont körüli – emelkedés volt megfigyelhető.
A nyugati végeken elterülő Győr-Moson-Sopron megye – mondhatni hagyományosan – emelkedő vásárlóerőt tud felmutatni, bár a növekedés mértéke az újabb adatok szerint nem túlzottan számottevő – mindössze 0,7 százalékpontot tett ki. A vásárlóerő jelentősnek mondható – közel 2 százalékpontos – csökkenése volt tapasztalható Vas megyében, és közel 1 százalékpontnyi visszaesés Fejér megyében. Pest megye vásárlóerő-indexe a Délnyugat-Magyarországon elhelyezkedő Zala megyéhez hasonlóan tovább növekedett. A „toplista” élén lévő megyék változatlanok.
A sereghajtó továbbra is az északkeleti Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol azonban a korábbi csökkenő trenddel szemben némi – 0,55 százalékpontos – növekedést figyeltek meg a kutatók. Közel egy százalékponttal tovább csökkent ellenben az utolsó előtti helyezett Borsod-Abaúj-Zemplén megye vásárlóerő-indexe. Békés megyében stagnált, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig kicsit emelkedett a vásárlóerő az elmúlt években megfigyelhető fokozatos csökkenés után.
40 ezer köztisztviselőt küldenek el
Lakáspiac: 70 milliónál elfogy a szusz
Elegünk van a plázákból, imádjuk a 3-as metrót
Csekkbefizetés: nem minden az, aminek látszik
Veres: jobb lesz az élet, könnyebb lesz bevallani
Nőnek a keresetek? Mennyivel?
Még mindig élen a magyar reálbérek