A válságadót nem a családokra, nem az emberekre terhelik, és nem lehet azokat áthárítani és a magánnyugdíj-pénztári tagokat sem éri kár - mondta Matolcsy György
Matolcsy György kifejtette: azért van szükség második akciótervre, mert az első sikeres volt és folytatást igényel, hiszen a költségvetés egyensúlyát a 3,8 százalékos szinten kell tartani. "Közel 500 milliárd forintos lyukat örököltünk elődeinktől a költségvetésben. Ennek nagyjából a felét tömtük be az első akciótervvel. Most a válságadókkal, amelyekkel felelősséget kérünk további három szektortól, beállítjuk Magyarország 3,8 százalékos hiányát. Ezzel vagyunk képesek elindulni a pénzügyi függetlenség felé, leszünk képesek kitörni az adósságcsapdából és növekedési energiát adni a gazdaságnak, amelynek a vége sok-sok új munkahely" - mondta a miniszter.
"Senkit sem ér majd kár"
| Visszafelé is elsülhetnek a válságadók |
Matolcsy György szerint egyetlen magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánnyugdíj-pénztárak számára. Mint mondta, a havi 30 milliárd forint átutalás az állami nyugdíjkasszába megy. Azt egyelőre még tanulmányozzák, hogy ezt milyen módon ismerjék el a tagok számára (az így nyert összeget a hatályos törvények szerint a kormány nem fordíthatja a költségvetési lyukak betömésére).
Hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztése havonta 30 milliárd forint teher alól mentesíti az államot, amit a kormány az idén 3,8 százalékos költségvetési hiánycél tartására, míg jövőre a nagy gazdaságpolitikai áttöréseket segítő reformok végrehajtására használ fel.
A miniszter kifejtette, hogy a 12 éve működik a magánnyugdíj rendszer, de a kormány nem elégedett vele, és el kell gondolkodni a jövőjén. Hozzátette: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy újból vissza lehessen menni, illetve belépni az állami nyugdíjrendszerbe.
Matolcsy György a második akcióterv bejelentésekor
Matolcsy György aláhúzta: mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, ugyanakkor szerinte a állampolgárok befizetett pénze az előbbi rendszerben nagyobb biztonságban van.
A szakértők máshogy látják - sok a kockázat?
Az Orbán Viktor által eddig bejelentett akciótervekkel akarja a kormány áthidalni az ambiciózus adócsökkentési szándék és a rögzített egyensúlyi cél miatt szűkös költségvetési mozgástér ellentmondásait. Ennek a választott gazdaság- és pénzügy-politikai „kúrának” azonban komoly kockázatai vannak a GKI gyorselemzése szerint.
Az Alkotmánybíróság később több sarcoló intézkedést visszamenőlegesen is hatályon kívül helyezhet. A kötelező magánnyugdíj-pénztárakba, hosszú távra rögzített keretek között történő tagdíjbefizetés elterelése ellentétes a jogbiztonság elvével. A célzott különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetőek. Ezeknek a bevezetés évében való teljes mértékű alkalmazása könnyen alkotmányellenes lehet. A tegnap bejelentett adók jóformán pár napig lesznek érvényesek ebben az évben (hiszen elfogadásuk után 40 napig nem lépnek életbe), de mégis az egész évre kell fizetniük az érintett szektorok képviselőinek.
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban már Matolcsy György is utalt egyfajta kompenzációra - ha ezt jövőre számolná el a kormányzat, ahhoz bizonyára lesz egy-két szava az Európai Uniónak is (ha például a kompenzáció a 2012-ben újrainduló magánpénztári befizetések kiegészítésével - amolyan békekölcsön törlesztésként - történik, akkor a most átmenetileg átirányítandó befizetéseket aligha engedi majd az Eurostat kormányzati bevételként elszámolni).
Ez EU csak csóválja majd a fejét?
| Honnan lesz pénze az országnak majd 3 év múlva? |
A GKI felhívja rá a figyelmet, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetések elterelése azt jelenti, hogy az államháztartás egyensúlyi helyzete – módszertani jellegű változtatások nélkül - 2010-hez képest 2011-ben GDP-arányosan nem 1 százalékponttal javul, hanem néhány tizedszázalékkal romlik. Ezt az EU intézményei erős kritikával illethetik a konvergencia program tárgyalása és a jövő év első felében meginduló szorosabb gazdaságpolitikai konzultációk során. Jelenleg az EU-ban mindenhol a költségvetési fegyelem erősítése, nem pedig a lazítás van napirenden.
Bevezetni könnyű, de hogyan szüntetik meg?
Az átmenetinek szánt adóintézkedések talán legnagyobb problémája, hogy könnyű bevezetni őket, de később – főleg ebben a nagyságrendben - nagyon nehéz a kivezetésük, pótlásuk (bővebben lásd keretes írásunkban). A következő években várható gazdasági növekedés ehhez önmagában nem teremt elegendő forrást, különösen, ha figyelembe vesszük a további adócsökkentési szándékot is. A választott kúrával időt lehet nyerni, de ennek csak akkor van értelme, ha azt sikerül felhasználni mélyebb átalakítások előkészítésére és megvalósítására - írja a GKI.
Ha ezek hiányában az ideiglenesnek szánt intézkedések tartóssá válnak, annak idővel egyre növekvő gazdasági hátrányai, növekedést visszafogó következményei leszek. Például a bankok aktivitásának visszafogása, az üzleti fejlesztések elmaradása, az ország tőkevonzó képességének csökkenése formájában.
MTI, Privátbankár - Zsiborás Gergő
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
