Aki maga szánja rá magát, megbecsüli, akit cége küld továbbképzésre, gyakran tehernek érzi, pedig a változó piaci igényekhez a legjobban a megfelelő továbbképzéssel alkalmazkodhatunk. Az elmúlt években Magyarországon a lakosság kevesebb mint 10 százaléka részesült felnőttképzésben, ami messze elmarad az Unió 30 százalék feletti szintjétől, de Lengyelországban is közel másfélszer annyian tanulnak az iskolapad elhagyása után, mint nálunk. Kedvező változás, hogy az utóbbi években a cégek több hangsúlyt fektetnek az oktatásra, és a fizikai dolgozók számára is egyre több képzést tartanak.
Lemaradásban a kkv-k
Magyarországon az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést legjobban a szakképzési hozzájárulás segíti, de azt ma még leginkább a nagyvállalatok veszik igénybe, míg a hazai kis- és középvállalatok kevésbé élnek a lehetőségekkel. A szakképzési hozzájárulásból a cégek azt a külső képzést számolhatják el, amelyet az adott vállalat saját szervezetétől elkülönült, akkreditált felnőttképző intézménytől rendel meg munkavállói számára.
"Még a kisebb vállalatoknak sem érdemes lemondaniuk a szakképzési járulékról, hiszen akkreditált keretek között is megszervezhető egy-egy, az adott cég által fontosnak tartott oktatás. Így pedig élni lehet a járulékkal" – állítja Majorosné Kiss Zsuzsanna, a Work Force képzési üzletágvezetője, aki szerint a képzés eredménye jellemzően nagyon hamar megtérül: egy felmérés szerint az oktatás után a vállalatok túlnyomó többsége javulást vesz észre a munkatársak teljesítményében. A hatékonyság mellett jellemzően a bizonyítvány sem mindegy: a cégek több mint kétharmada tartja fontosnak, hogy igazolás tanúsítsa a képzés sikeres elvégzését.
Privátbankár