Végleg munkanélkülivé válhatnak az ötvenesek

A következő évben valószínűleg újra 9% fölé kúszhat a munkanélküliségi ráta, ami több mint 60-80 ezer új munkanélküli megjelenését jelentené a munkaerőpiacon - véli az AXA Alapkezelő elemzője, aki szerint hazánkban a kamatvágásnak a gazdaság élénkítése szempontjából kiemelkedő jelentősége van

Gyilkos hónapok jönnek

A rendszerváltás évei óta először jövőre kell valódi recesszióval szembenéznie Magyarországnak. A globális pénzügyi válság reálgazdasági hatásai Európához képest körülbelül fél év eltolódással gyűrűztek be hazánkba és így igazán csak az idei év utolsó negyedévétől szembesülhet velük a lakosság - olvasható az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzésében. A magyar exportszektor már a kora nyári hónapok óta lassulást mutat, de augusztusban már jelentősen, 8%-kal esett az előző év azonos időszakához képest. Sajnos a tendencia minden valószínűség szerint hasonló lesz a következő hónapokban is, hiszen a külföldi, elsősorban fejlett európai felvevőpiacaink is egyre mélyebb recesszióba sodródnak - vélik.

A vártnál mélyebb recesszióba süllyedt a japán gazdaság az idei harmadik negyedévben. A tokiói kormány által közzétett adatok szerint a távol-keleti ország hazai összterméke fél százalékkal szűkült az említett időszakban.

Az elemzés szerint ezért számunkra is elsődleges fontosságú, hogy a világgazdaság visszaesését gyors felépülés követi-e majd, vagy elhúzódó hatásokra kell számítanunk. Az AXA meglátása szerint a rendszerszintű átalakulást igénylő gazdasági válság inkább az utóbbi valószínűségét növeli. Sajnos a belső kereslettől sem várhatunk komolyabb növekedési hozzájárulást jövőre: a 3-3,5%-os reálbérveszteség és a visszaeső hitelezés ugyanis azt jelzi, hogy a 20 hónapja recesszióban lévő kiskereskedelmi forgalom tekintetében a jövő év sem fog jelentős javulást hozni - állapítják meg.

Az elemzés szerint ma már látható, hogy a válság az exportnak leginkább kitett magyar feldolgozóipart fogja első körben és elsősorban érinteni. A válság előtti időszakban (augusztus-október) hazánkban 7,7% körül alakult a munkanélküliségi ráta, ami 328 ezer főt érintett a teljes, 4,2 milliós gazdaságilag aktív népességből. A cégnél úgy vélik, a következő évben valószínűleg újra 9% fölé kúszhat a mutató, ami több mint 60-80 ezer új munkanélküli megjelenését jelentené a munkaerőpiacon. A nagyobb probléma azonban az, hogy a munkaerőpiacról idősen (50 év fölött) kieső réteg könnyen válhat - a rendszerváltás időszakához hasonlóan - végleg inaktívvá.

Friss tőzsdei árfolyamok
Legfrissebb devizaárfolyamok

Hétfőn Csehország osztályzati kilátását rontotta a Moody´s hitelminősítő, pozitívról stabilra.

Hosszú idő óta azonban először kijelenthetjük, hogy az infláció jelenleg nem tartozik a következő időszak válságterületei közé - hívja fel rá a figyelmet Gerendás János, az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. makrogazdasági elemzője. Míg nyár közepéig mindenki a stagflációtól rettegett, ma már az árak növekedése masszív lassulásnak indult. Jelenleg már nem csak az MNB, de az elemzői felmérések is 3 százalék közelébe várják 2009-ben a fogyasztói árindexet, ami a jegybank középtávú céljának nagyjából megfelelő. Az elemzés szerint a jelentős javulás a nyersanyagárakban nyár közepén bekövetkező trendfordulónak, a fogyasztói kereslet várható jelentős visszaesésének (amit a reálbérveszteség okoz), illetve a korábbi évek magas bázisának köszönhető.

Minden, amit a válságról tudni lehet - Hitelválság 2008

Az inflációs előrejelzések közül azonban egy jelentősen kilóg a sorból, méegpedig a kormányzaté - hangsúlyozzák. Ritkán tapasztalható ugyanis, hogy az állam a piaci várakozások fölé teszi a fogyasztói árindexet, hiszen a büdzsének az alultervezés mindig kedvezőbb a bevételek vártnál gyorsabb növekedése miatt.

Az euró-bevezetés szempontjából fontos maastrichti inflációs kritérium elérése ugyan első látásra közelebb került a 3%-os pénzromlási ütem esetleges megközelítése által, azt azonban fontos figyelembe venni, hogy a kritérium egy "mozgó célpont", ami a legjobb három euró-övezeti ország átlagos inflációjától függ. Jelenleg azonban a fejlett országokat ilyen téren is hatalmas bizonytalanság övezi, sokan az összezuhanó kereslet miatt deflációtól rettegnek, míg a jegybankok és kormányzatok dollár és euró százmilliárdokkal növelik a pénzkínálatot, ami hosszabb távon inflációhoz vezethet. Így nehéz megjósolni, hogy jövő évben a deficit-kritériumon kívül ezt is sikerül-e teljesítene hazánknak - olvasható az elemzésben.

Nem lesz 13. havi bér; a kieső összeget csak az alacsonyabb jövedelműeknél pótolná a kormány. Egyetért? Szavazzon!

Ha a jegybanki alapkamat-csökkentést kedvezően fogadja a piac, még decemberben újabb, 50 bázispontos kamatvágást is elképzelhetőnek tartanak az elemzők.  Részletek>>

Szinte senki nem számított arra, hogy már idén kamatot fog vágni az MNB. Mégis, alig egy hónappal a 300 bázispontos szigorítást követően 11%-ra csökkentette a Monetáris Tanács az irányadó kamatlábat. Amennyiben a vártnál gyorsabb ütemben tudja a jegybank a kamatvágási sorozatot végigvinni, stimuláló hatást gyakorolhat a recesszióba forduló gazdaságra - állapítja meg a tegnapi rendkívüli MNB-kamatvágás előtt kiadott elemzés.

Gerendás János szerint a jelenlegi magas reálkamatok ugyanis még inkább a fogyasztás visszafogására (és megtakarításra) ösztönzik a háztartásokat, ami ugyan az egyensúlyi számokat tekintve kedvező, ám a gazdasági növekedést erősen visszaveti. A kamatvágásnak a gazdaság élénkítése szempontjából azért is van kiemelkedő jelentősége, mert hazánkban jelenleg a fiskális politikának csak korlátozott mozgástere van a gazdaság stimulálására - áll az elemzésben.

Magyarország a kényszerű javulás útján
Gyorsabban zuhanunk, mint hitték
A magyar szintre süllyedt Oroszország
Magyarország bedöntésére már van tipp
Nem ilyen 2009-ről álmodtak a németek
A vártnál is mélyebbre süllyed az ország

Privátbankár