Veres hallgat, és a meglepetésben bízik

A pénzügyminiszter a jegybank kommunikációjával szemben nem tartja reálisnak a bérinflációs veszélyt, és bár egyértelmű álláspontja lett volna a kamatdöntéskor, véleményét megtartja magának

A bérinfláció veszélye ma Magyarországon nem reális – így reagált Veres János pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank májusi inflációs jelentésére, amely szerint az elmúlt hónapok magas bérdinamikája – amelynek csak kisebb részét magyarázhatja a gazdaság kifehéredése – középtávon bizonyosan nem konzisztens az árstabilitással. A pénzügyminiszter ezzel szemben úgy látja, hogy a statisztikai adatokban látható bérnövekedés a tisztuló magyar gazdaságnak köszönhető, „sokan a szürkéből a fehér, a feketéből szürke zónába tértek át”. Veres a kérdésben a múlt héten egyeztetett a KSH-elnökével is.

„Az üzleti és a költségvetési szektor is fogja a bért idén” – érvelt a pénzügyminiszter, aki szerint három ágazatban nagyobb az országos átlagnál a bérkifizetés, ez pedig a kereskedelem, az építőipar és az ügynöki tevékenység. Márpedig a kormány éppen ezekben az ágazatokban szigorított a szabályokon, a színlelt szerződések megszüntetésével, a dupla minimálbér után fizetendő járulékokkal, vagy éppen az építőiparban bevezetett bértarifa-rendszerrel. Ennek bizonyítékaként említette, hogy most 30 ezerrel több ember után fizetnek TB-járulékot, mint öt hónappal ezelőtt. „A több bér ugyanakkor ebben az esetben nem jelent nagyobb vásárlóerőt” – hangsúlyozta Veres, aki szerint a kérdésben az MNB más dioptriájú szemüveggel nézi ugyanazokat a számokat.

A hétfői kamatdöntésről a pénzügyminiszter azt mondta, „bár egyértelmű álláspontom van a kérdésben, de ezt a nyilvánossággal sem közölhetem, mert ez a független monetáris politikába való beavatkozásnak minősülne. Veres szeretné elkerülni a „sajtón keresztüli üzengetést is”, ráadásul a Monetáris Tanács ismerte a szaktárca álláspontját, mivel a döntést megelőzően ezt a pénzügyminisztérium szakállamtitkára kifejtette a tanács tagjai előtt.

Veres szerint egyetértés van az MNB és a PM jövő évi inflációs előrejelzésében (3,6 százalék), ugyanakkor a jegybank által jósolt idei 7,3 százalékos éves inflációt túlzónak tartja, szerinte 7 százalék körül alakul majd a pénzromlás üteme.

A 250-es szint alatti euró-forint árfolyamról Veres pénzügyminiszterként nem kívánt véleményt formálni, de kiemelt két közgazdasági törvényszerűséget. „A gyengébb árfolyam javítja egy ország versenyképességét, továbbá ha egy országban a költségvetési politika szigorú, akkor a monetáris politikával összhangban, nem célszerű, ha egyszerre két szigorral kell szembenézniük a gazdasági szereplőknek, mivel ez visszafogja a gazdaságot” – mondta Veres. Arra a kérdésre, hogy több korábbi pénzügyminiszter, illetve szakember a 250-260-as árfolyamot tartja ideálisnak a gazdaság számára Veres azt mondta: „Ha több pénzügyminiszter erről így fogalmazott, akkor ebben van bölcsesség”.

A pénzügyminiszter azt mondta, előbb-utóbb módosítani kell a GDP növekedési számokat, de ezzel szeretné megvárni az első két lezárt negyedéves adatot. „Nagy valószínűséggel 2,5 százalék felett bővülhet a gazdaság, de sok kockázat van” – jelezte előre Veres, aki szerint a fogyasztás nem csökkent úgy, ahogy várták, emiatt is emelhetik az előrejelzést. Ha a növekedés kedvezőbb lesz, akár újra sor kerülhet a legutóbb 6,6 százalékra csökkentett államháztartási hiányadatok lefele történő korrigálására is. Veres azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy április után, de még december előtt újra többlettel zárjanak egy költségvetési hónapot.

Gyurcsány nekiment a bankoknak
Orbán: a kényszer, szigor, erőszak nem megoldás
A GKI biztos a kamatcsökkentés beindulásában (hanganyag)
Visszavonulót fúj a kormány?
Az infláció 2009-re érheti el a kitűzött célt
Idén kisebb inflációt vár a jegybank