Veszélyes játék a béreken spórolni
A gazdasági válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni, országos bérmegállapodásra szükség van - képviselte a szakszervezeti véleményt Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke.
"A magyar gazdaság válságról válságra bukdácsol, s ennek következményeit, a válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni" - mondta Gaskó István.
Ha a kormány és a munkaadók elképzelési valóra válnak, akkor a közszférában a nominális bérek 13-15 százalékkal csökkennek, a versenyszférában pedig befagynak, ami vállalhatatlan - jelentette ki a Liga elnöke.
Gaskó István arról is beszélt, hogy a feketegazdaságban ezer milliárdos jövedelmeket rejtenek el, ehhez képest tavaly 50 milliárd forint folyt be a gazdaság fehérítéséből.
Ha a gazdasági csúcs résztvevői egyetértenek Bajnai Gordon itt vázolt elképzeléseinek több tételével, akkor nem haszontalan a véleménycsere - jelezte Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az egész társadalom érdeke a stabilitás, amelyhez hozzátartozik az országos bérmegállapodás.
A minimálbér elleni támadások, a korkedvezmény elleni támadások nem segítik a megállapodást - fordult a szakszervezeti elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéhez, hozzátéve, hogy bizonyos változásokhoz még nem érett meg az idő.
A szakszervezetek elutasítják a munkaadói szervezetek javaslatát, amely szerint egy félév múlva lehet tárgyalni béremelésről - hangsúlyozta Borsik János, mivel "eddig sosem volt korrekció félév után". Az elnök szeretné, ha a minimálbérek és általában a bérek emelkednének a munkabéke megőrzése érdekében.
A közszféra valamennyi munkavállalójának érdeke, hogy mérséklődjenek a válság következményei - mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke. Megfogalmazta, hogy továbbra sem látja az egyetértés, együttes cselekvés átfogó jeleit. A SZEF elnöke utalt arra, hogy évek óta vesztesnek érzik magukat a közszféra dolgozói, most már az ígéret is keresetcsökkenés számukra.
Szerinte a válságból való kilábaláshoz növelni kell a hozzáértést és szakszerűsítést jelentő bürokráciát, de a bürokratikus rendszereket csökkenteni kell. Úgy ítélte meg, hogy Magyarország legnagyobb vesztesége a szakszerűség hiánya, az országgyűlésnek, az önkormányzatoknak a jogalkotás szakszerűségében adóssága van, de ezt nem lehet áttolni az ott dolgozó munkavállalókra.
A béreket nem szabad visszafogni, mert ezzel csökken a kereslet - hangoztatta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke. Kiemelte: a közszféra nem azonos a bürokráciával. A közszférában meg kell határozni a feladatokat, és ennek elvégzéséhez biztosítani kell a feltételeket. Kuti László egyetértett azzal, hogy a reformokat meg kell lépni. Úgy vélekedett, hogy rövid távon meg kell oldani a piac problémáit a kereslet és a kínálat oldalán egyaránt.
Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a béreken spórolni "életveszélyes" dolog, mert azzal leértékelődik a magyar munka. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek szorgalmazzák a ténylegesen minimálbérből élők jövedelmének növelését, ezt a gazdaság kifehérítése egyik eszközének is tartják.
A szakszervezeti vezető az asztalon lévő stabilizációs és gazdaságélénkítő elképzelések négy veszélyére hívta fel a figyelmet. Elsőként a munkahelyek veszélyeztetettségéről szólt. Kiemelte, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében strukturális változtatásokra, összetett eszközrendszer alkalmazására van szükség a támogatásokon túlmenően.
A támogatások viszont kizárólag világos és szigorú eszközrendszer és ellenőrzés mellett lehetnek eredményesek - mutatott rá az MSZOSZ elnöke, egyben felajánlotta a szakszervezetek közreműködését és segítségét ebben. Másodikként szólt a munka értékének megőrzéséről, azt üzenve a munkáltatóknak, hogy a jelenlegi bértárgyalási ajánlatuk - amely a bérek szinten tartását tartalmazza - elfogadhatatlan.
Pataky Péter arra hívta fel harmadikként a figyelmet, hogy egészében a munkát, és nem csak a munkáltatók terheit kell csökkenteni. Vagyis a munkavállalók terheit, a jövedelemadót és az általuk fizetett járulékokat is mérsékelni kell.
Végezetül az adórendszer egészét ostorozta a szakszervezeti vezető. Rámutatott, hogy nem megfelelő az arány a munkajövedelmeket, a fogyasztást, a tőkejövedelmeket és a vagyonokat terhelő adóelemek között. A MSZOSZ elnöke nem zárta ki, hogy a nyugdíjrendszerhez hozzányúljanak, de hangsúlyozta, hogy ez csak rendszerszerűen, a társadalmi és magánnyugdíj-pénztárakba fizetendő járulékok arányának megváltoztatásával lehetséges.
"Annyit fogyaszthatunk, amennyit megtermelünk"
Gyurcsány: ez lett a vége az egymásra mutogatásnak
Kóka: mindenki az adóra panaszkodik
Bajnai úgy érzi, jól sikerült a csúcs
Gyurcsány: mindenki tartson önvizsgálatot - összefoglaló
Csúcs 2.0 - 5 óra elég a megmeneküléshez?
Gyurcsány megnevezte főellenségét
Bajnai: 1400 milliárd a vállalkozásoknak
Matolcsy: legyen 20% a munkaadói járulék!
Herényi új adórendszerért kiált
MTI