Vetőmag: tilalom helyett jogdíj

Augusztustól jogdíjat kell fizetni az úgynevezett utántermesztett vetőmag, vagyis a mezőgazdasági termelő által termelt és saját részre visszavetett, nem minősített vetőmag felhasználása után - közölte a Magyar Agrárkamara az MTI-vel.

A díjfizetési kötelezettség nem terheli a 20 hektárnál kisebb területen növénytermesztéssel, illetve 1 hektárnál kisebb területen burgonyatermeléssel foglalkozó termelőket. A díjfizetési kötelezettség azután lép életbe, hogy a Parlament az Európai Közösség idevonatkozó szabályozásával összhangban idén elfogadta az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló jogszabályt.

A fizetési kötelezettség több takarmánynövényre, gabonafélére vonatkozik, továbbá a burgonya illetve az olaj-és rostnövények közül az olaj repce és a réparepce, valamint a lenmag után is kell fizetni. A jogdíj megfizetésének ellenőrzésére július végétől már bejegyzett cégként működik Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. Ez a szervezet - az európai uniós példáknak megfelelően - azt hivatott ellenőrizni, hogy melyik agrártermelő, milyen fajtaoltalommal rendelkező vetőmagot, illetve gumót használ termelése során, illetve azt, hogy ha kell, megfizette-e a szükséges jogdíjat a fajta használata után.

A termelő a díjat a közte és a fajtaoltalmi jogosult közötti szerződés keretében rögzített mértékben és módon fizeti, ha pedig nincs szerződés, a fizetési kötelezettség a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában megjelent mértékű - olvasható a kamara közleményében.

A törvény megjelenése előtt tilos volt az oltalommal rendelkező növényfajták "utántermesztése", a megjelent törvénymódosítás viszont ezt megengedi, ha a termelő díjat fizet.

A Bizottság nem változtat a tejkvóta-álláspontján
Aratás után: az időjárás elbánt a terméssel 
Csökkenő gabonatermés: szerencsére tele a spájz

MTI