A falvakban és kisvárosokban élők jelentős hányada – több mint 40 százaléka – úgy érzi, hogy lakóhelye évek óta helyben jár
A falvakban és kisvárosokban élők jelentős hányada – több mint 40 százaléka – úgy érzi, hogy lakóhelye évek óta helyben jár - többek között ez állítás is szerepel annak a közvélemény-kutatásnak a megállapításai között, amelyet az Ipsos végzett ez év nyarán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) megbízásából.
A kutatók azt is jelzik, hogy azok is viszonylag sokan vannak, a szóban forgó településeken élők mintegy egyharmada, akik szerint községük, városuk az elmúlt 2-3 évben is fejlődött.
A vidékiek alapvetően elégedettek ugyan a helyi infrastruktúrával - vagyis az alapvető közműellátottságot magasra értékelik -, ám az utak, a járdák állapotát csupán közepesre minősítik. Az informatikai szolgáltatásokat színvonalasnak tartják, jó véleményük van a kereskedelmi ellátásról és a buszközlekedésről. Viszont a pénzügyi szolgáltatásokat és a vasúti közlekedést közepesnek ítélik - vonják meg a kutatás esszenciális mérlegét a szakemberek.
A megkérdezettek felemás értékelést adnak a lakóhelyükön történt közelmúltbeli változásokról. A fejlődést érzékelők aránya meghaladja a hanyatlást tapasztalókét - ez 34, illetve 22 százalék. Ám ezt a kedvező összképet rontja, hogy a legnagyobb csoport - az emberek 42 százaléka - stagnálásról számolt be.
Az elmúlt néhány évet különösképpen a közép-dunántúliak és a Pest megyeiek élték meg sikertörténetként: 43-44 százalékuk szerint településük előrébb lépett. Ezzel szemben az észak-alföldiek tekintélyes része kudarcként élte meg az évtized második felét. Ebben a régióban ugyanis az átlagot jóval meghaladja a hanyatlást említők aránya, ez 34 százalék.
A kutatás érdekessége, hogy az ország egyik legfejlettebb régiójában, Nyugat-Dunántúlon az emberek fele úgy vélekedik, lakóhelyük mostanában nem fejlődött. Igaz - tették hozzá -, a helyzete sem romlott. Az ő elvárásaik között vélhetően a gyarapodásnak más összetevői vannak, mint egy nagyobb lemaradást behozni kényszerülő régió lakóinál - adnak magyarázatot a szakemberek.
A felmérés azt mutatja: az infrastruktúra és a közszolgáltatások színvonala erőteljesen meghatározza azt, hogy az emberek mennyire tekintik fejlettnek vagy fejletlennek lakóhelyüket. A mindennapi életvitelt befolyásoló infrastrukturális tényezőkkel szinte semmi gond nincs. Egy százfokú elégedettségi skálán a mai Magyarországon szinte egyedülállóan magas, 81 és 90 közötti pontszámokkal értékelték az áram-, a víz-, a gáz- és a telefonellátás minőségét.
Nem ennyire kedvező a csatornázottság megítélése: a 60 pontos minősítés azt mutatja, hogy ezen a területen többet várnak a kistelepüléseken élők. Közepes színvonalúnak tartják az emberek a közlekedés feltételrendszerét: az úthálózat 55 pontot, a járdák kiépítettsége és állapota 46 pontot kapott. Az infrastruktúrára vonatkozó lakossági minősítések az átlagosnál valamivel pozitívabbak a Dunától nyugatra, s egy kicsivel negatívabbak az ország másik felén.
A kistelepüléseken élők szerint a szolgáltatói szféra nem hagyja cserben őket, például a posta és a mobilszolgáltató cégek által nyújtott lehetőségekről kifejezetten kedvezően nyilatkoztak 84, illetve 83 pontra értékelték ezeket. Van hiányérzetük is: de a mindennapi bevásárlás feltételeivel - 72 pont -, vagy a távolsági buszközlekedés sűrűségével, elérhetőségével - 66 pont.
A 10 ezer fő alatti települések lakossága közepesre értékeli a pénzügyi szektor elérhetőségét, a bankok és biztosítók által nyújtott helyi szolgáltatásokat (55 pont). Ennél még inkább kritikusak a vasúti közlekedés gyakoriságával, hozzáférhetőségével (48 pont).
A kutatás eredményeiből jól látszik - vonják le a következtetést a szakemberek -, hogy minél nagyobb lélekszámú egy község, annál inkább elégedettek az ott élők a számukra nyújtott szolgáltatásokkal. Az is kiderül, hogy tekintet nélkül arra, egy 5 és 10 ezer fő közötti lakosságszámmal rendelkező település falu vagy város, a helyiek hasonlóképpen – az átlagosnál jóval kedvezőbben - értékelik a szolgáltatások minőségét - tartalmazza az Ipsos összegzése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A falvakban és kisvárosokban élők jelentős hányada – több mint 40 százaléka – úgy érzi, hogy lakóhelye évek óta helyben jár 
Kedden nem változik se a benzin, se a gázolaj ára. 
