.jpg)
A deficit- és adósságkorlát nemzeti jogba való beemelését tervezik az eurózóna tagországai Ahogy az a kiszivárgott záródokumentum-tervezetből kiderült az euróövezeti tagországok a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra és a 60 százalékos állami eladósodásra vonatkozó uniós korlátozásokat tervezik bevezetni nemzeti jogrendszerükbe, ezeket a vasárnap Brüsszelben tartandó euróövezeti csúcstalálkozón kívánják elhatározni. A deficit és az adósság ilyen mértékű korlátozása az eurózónához való csatlakozásnak az egyik feltétele, a maastrichti kritériumok, más néven konvergencia kritériumok egyik eleme. A szövegtervezet szerint a közös pénzzel fizető országok állam-, illetve kormányfőinek kötelezettségvállalása arra vonatkozna, hogy a fent említett korlátokat 2012 végéig, "lehetőség szerint alkotmányos szinten" tennék a nemzeti jogrendszerük részévé.
Az unióban már 1999 óta érvényben vannak azok a szabályok, amelyek szerint a tagországoknak törekedniük kell a kiegyensúlyozott költségvetésre, a hiány visszaszorítására, és elvben szankcióval is sújthatók azok a tagállamok, amelyek nem ennek szellemében alakítják pénzügyeiket. Az előírások érvényesítési mechanizmusa azonban mindeddig hiányzott, és szankciókat nem alkalmaztak.
A vasárnapi euróövezeti csúcson elfogadandó záróokmány a tervezet szerint kimondaná azt is, hogy egyszeri, más esetekben nem alkalmazandó eljárásmód lenne az, hogy az eladósodott Görögország második pénzügyi mentőcsomagjának összeállításakor bevonják a folyamatba a magánszektorbeli befektetőket is. Ezzel a 17 euróövezeti ország véget akarna vetni azoknak a spekulációknak, miszerint a másik két, szintén rendkívüli pénzügyi támogatásban részesülő euróövezeti ország - Írország és Portugália - ugyancsak reménykedhetne abban, hogy a magánbefektetőket is bevonják az adósságrendezésbe.
A 27 EU-ország csúcstalálkozójának egyik leginkább kézzel fogható eredménye az előzetes várakozások szerint az lesz, hogy megállapodnak az euróválság nyomán nehéz helyzetbe került bankok feltőkésítésében. Uniós források csütörtöki közlése szerint a tagállamok egyetérteni látszanak abban, hogy ehhez - vagyis a piaci bizalom helyreállításához - mintegy 90-100 milliárd euróra lesz szükség.
MTI
