Volt itt minden: leszavazás, átszavazás, beintés

Több alkalommal is előfordult tavaly az országgyűlésben, hogy a koalíciós pártok valamelyike szavazott le kormányjavaslatot, de arra is volt példa, hogy a Ház az interpellációs időszakban nem fogadott el államtitkári választ.

Ősszel az adótörvények módosító indítványairól történt szavazáskor az MSZP-frakció a kormány álláspontjával szemben foglalt állást, és meghiúsította azt a kormányzati szándékot, hogy összevonják a szakképzési hozzájárulást, az innovációs járulékot és a rehabilitációs járulékot, az úgynevezett kisadókat.

A nyugellátási törvény módosító javaslatainak határozathozatalakor viszont az SZDSZ szavazott a kormány ellen. Egy olyan módosító javaslatot támogattak a szabad demokraták, amely egybecsengett a Fidesz-KDNP módosító indítványával. Ennek a szavazásnak az volt az érdekessége, hogy szavazategyenlőség alakult ki, ugyanis 178-an voksoltak a javaslat mellett, ugyanennyien ellene, míg tartózkodó nem volt. A javaslatot végül az elnöklő SZDSZ-es Világosi Gábor igen szavazatával fogadták el.

Nem szavazott egységesen a kormányoldal a vizitdíj eltörléséről szóló, Tóth Károly (MSZP) által jegyzett javaslat esetében. A javaslatot támogatta Tóth Károly, míg három frakciótársa, Garai István Levente, Koscsó Lajos és Szirbik Imre tartózkodott.

Név szerinti szavazással fogadta el az Országgyűlés az egészségbiztosítási törvényt, amelyre mindkét kormánypárti frakció igennel szavazott, de egy szocialista képviselő, Farkas Imre a folyosón tartózkodott a voksolás alatt. A képviselő később ezzel kapcsolatban elmondta: semmiképpen sem kívánta nevét adni a törvényhez, de "nem" szavazattal vagy tartózkodással az ellenzéki oldalt sem akarta támogatni, ezért választotta az igazolatlan hiányzást.

Két alkalommal fordult elő 2007-ben, hogy az interpellációs időszakban nem fogadott el államtitkári választ az Országgyűlés. Ez először Garamhegyi Ábellel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárával fordult elő, aki Firtl Mátyás KDNP-s képviselő határmenti utakkal kapcsolatos interpellációjára válaszolt. Ezt sem az ellenzéki képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. A Ház 136 igen, 140 nem szavazattal, tartózkodás nélkül utasította el a választ. Garamhegyi Ábel a történtekről úgy vélekedett, valószínűleg azért nem fogadták el az interpellációra adott válaszát, mert nem volt elég kormánypárti képviselő a teremben.

Néhány héttel később Kincses Gyula egészségügyi államtitkár válaszát utasította el a Ház. A politikus Áder János interpellációjára válaszolt; a fideszes képviselő a súlyosan mozgássérült gyerek és kísérője számára nyújtható támogatás felől érdeklődött, majd nem fogadta el Kincses Gyula válaszát, és ugyanígy döntöttek a képviselők is. Az SZDSZ által delegált államtitkár leszavazásához hét szocialista képviselő "nem" szavazata is hozzájárult: az MSZP-frakcióból Faragó Péter, Garai István Levente, Karsai József, Keleti György, Lombos István, Steiner Pál és Török Zsolt egyaránt elutasította Kincses Gyula interpellációra adott válaszát. Az ellenszavazatnak számító 18 tartózkodás is a szocialista képviselőcsoportból érkezett. Az MSZP egyik frakcióvezető-helyettese akkor úgy értékelt: az eset azért történhetett meg, mert "több szocialista képviselő nem értette meg pontosan, miről is van szó".

Eltérően szavaztak a kormánypárti frakciók Sólyom László köztársasági elnök jelöltjeiről is. Nagy Boldizsár és Péterfalvi Attila ombudsmanjelölt esetében a szocialista képviselők lelkiismeretük szerint döntöttek, míg az SZDSZ támogatta a jelölteket, akik végül nem kapták meg az Országgyűlés támogatását. Majtényi László esetében - akit az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölt az államfő - ugyancsak nem volt meg a szükséges kétharmados támogatás. Sólyom László a szavazás után úgy nyilatkozott: "vannak olyan képviselők, a jelek szerint nemcsak ellenzékben, de kormányoldalon is, akik nem tudják elfogadni, hogy vannak valóban pártatlan emberek".

Újra nekimegy a vizitdíjnak az MSZP-s képviselő
MSZP: Nem változtatunk a tb-törvényen
Erre készülhet a T. Ház

MTI