.jpg)
Az Ernst and Young külföldi tőkebefektetésekről készített tanulmánya szerint világméretekben a külföldi befektetések népszerűségét tekintve Nyugat-Európa áll az első helyen, a második Kína, a harmadik Közép-Kelet-Európa.
Havas István - a tanulmányt ismertetve - aláhúzta: tavaly az elindított külföldi befektetéseket tekintve Európa rekordévet zárt: 3.531 új projekt indult, 15,2 százalékkal több, mint 2005-ben. Ezek a tavalyi befektetések 211.373 új munkahelyet hoztak létre, 8,3 százalékkal többet, mint az előző évben. Havas István szerint, ha az elindított új tőkefektetési projekteket nézzük, Európában Nagy-Britannia az első 686 projekttel, második Franciaország 565 projekttel, harmadik Németország 286 új befektetéssel.
A közép-kelet-európai országokat tekintve Magyarország a rangsorban a negyedik a projektek száma vonatkozásában: első Lengyelország a tavalyi 152 új beruházással, második Románia 140 új projekttel, harmadik 113 beruházással Csehország, negyedik Magyarország 108 projekttel, míg Oroszország az ötödik 87 új külföldi befektetésével.
Ha csupán a magyarországi tőkebefektetéseket tekintjük, akkor Magyarországon a legnagyobb beruházó tavaly Németország volt 30 új projekttel, második az Egyesült Államok 28 új beruházással, harmadik-negyedik helyen áll Japán és Ausztria 7-7 projekttel és őket követi Nagy-Britannia és Franciaország 4-4 projekttel.
Havas István elmondta: míg Európában összességében a külföldi tőkebefektetések főleg a szolgáltatás és tudásközpontú ágazatokba irányulnak (így a szoftveriparba, az üzleti szolgáltatásokba és az elektronikába), addig Magyarországon az autóipar és a szolgáltatások vezetnek a projektek számát tekintve. Magyarországon tavaly 17-17 új tőkebefektetési projekt indult az autóiparba és az üzleti szolgáltatások területére. Ha a tevékenység típusát nézzük, akkor Európában az értékesítés és marketing-befektetések vezetnek, míg Magyarországon az ipari beruházások adják a tőkebefektetések döntő, mintegy 55 százalékát.
Havas István arról is szólt, hogy a tanulmány összeállításakor megkérdezett vállalatvezetők mit igényelnének leginkább Európa versenyképességének megtartásáért, javításáért. A megkérdezett menedzserek szerint az európai kormányoknak jelentős reformokat kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac egész Európában, modernizálni és egyszerűsíteni kell az európai és nemzeti szabályozásokat, törvényeket és támogatni kell a kutatási-fejlesztési beruházásokat.
A tanulmányt bemutató budapesti sajtótájékoztatón Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára elmondta: Magyarország versenyképessége nem rossz, de a jövőben a kormánynak reformokat kell végrehajtania növelése érdekében. Aláhúzta: a reformoknak elsősorban az oktatás-képzés fejlesztésére, az adórendszer vállalkozásbarát átalakítására kell összpontosítaniuk. Emellett a bruttó hazai termékhez képest növelni kell a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházásokat úgy, hogy az arányuk a mostani 0,9 százalékról 2012-re 1,8 százalékra emelkedjék.
Egyed Géza kiemelte: erőteljesen növelni kell a kis- és középvállalkozói szektor termelékenységét és foglalkoztatás-bővítő képességét. Ezzel párhuzamosan úgy kell átalakítani a magyarországi tőkebefektetések háttérszabályozását, lehetőségeit, hogy azok Nyugat-Európához hasonlóan elsősorban a szolgáltató ágazatokba irányuljanak. Elmondta: a kormány a kis- és középvállalkozások támogatására átfogó stratégiát dolgoz ki, ezt várhatóan ősszel fogadják el. Ennek keretében ösztönzik majd az első munkaerő felvételét a kkv-szektorban is.
Kutatásfejlesztés mindenek előtt
Az OTP a legjobb magyar bank
A Mol Európa egyik legbarátságosabb cége
Magyarország első! Adósságkibocsátásan
MTI