A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) büntetőeljárásokat folytat olyan súlyos bűncselekmények ellen, mint a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmények, és jogában áll elfogatóparancsot kiadni, amelyet 124 tagja köteles végrehajtani.
Ukrajna 2000-ben aláírta a bíróság alapító okiratát, a Római Statútumot, de nem ratifikálta, mivel egyes politikai és katonai személyiségek attól tartottak, hogy az ukrán katonák ellen büntetőeljárás indulhat.
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter történelminek nevezte a szerdai lépést, miután a parlament elfogadta a statútum ratifikációját.
Fotó: Wikipedia
„Ez egy hosszú út, tele kihívásokkal, mítoszokkal és félelmekkel. Egyik sem igazolódott be. És ma végre megléptük” – írta az X-en megjelent bejegyzésében.
A ratifikáció vitatott módon hivatkozott a statútum 124. cikkelyére, amely hét évre mentesíti az ukrán állampolgárokat a háborús bűnök miatti vádemelés alól – közölte Jevgenyija Kravcsuk kormánypárti képviselő a Facebookon.
"A Római Statútum ratifikálása igyidejűleg több lehetőséget teremt az oroszok megbüntetésére és növeli Oroszország elszigeteltségét" - tette hozzá.
Tavaly a bíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyermekjogi ombudsmanja, Maria Lvova-Belova ellen ukrán gyerekek Oroszországba és az oroszok által ellenőrzött területre való deportálása miatt.
Kijevre már régóta nyomás nehezedett a jogvédő szervezetek részéről a szerződés ratifikálására, és kulcsfontosságú követelmény az Európai Unióhoz való csatlakozás. (The Guardian)
Zsidó telepesek felgyújtottak egy katonai biztonsági létesítményt Ciszjordániában. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
