A Thyssenkrupp Steel Europe, Németország legnagyobb acélgyártója jelentős átalakításokat jelentett be, amelyek során több mint 10 ezer munkahely szűnik meg vagy kerül átszervezésre a következő hat évben – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A dolgozói létszámot 27 ezerről 16 ezerre csökkentik, részben a gyártás és az adminisztráció racionalizálásával, részben kiszervezésekkel. A vállalat termelési kapacitását is mérsékli: az évi 11,5 millió tonnáról 8,7–9 millió tonnára, alkalmazkodva a gyenge kereslethez és az ázsiai acélimport által teremtett árnyomáshoz.
A Thyssenkrupp egy német ipari óriásvállalat, amelyet 1999-ben alapítottak a Thyssen AG és a Krupp egyesülésével. A cégcsoport világszerte számos iparágban tevékenykedik, például acélgyártásban, liftek gyártásában, autóipari alkatrészek és ipari technológiák fejlesztésében. Magyarországon a Thyssenkrupp az autóipar számára gyárt alkatrészeket, például futóműveket és kormányműveket. Ezeket a gyárakat – például a jászfényszarui üzemet – a most bejelentett leépítések nem érintik.
A bejelentésre már lehetett számítani, az acélszegmens ugyanis hónapok óta a címlapokon van: hol belső, hol finanszírozási problémákkal. A cég kettős nyomásban van: a fenntarthatóság igencsak drága, míg az ázsiai konkurencia lenyomja az árakat.
A német gazdaság helyzetéről korábban Wéber Balázs kollégánk beszélt a Partizánban:
Betett a zöld acél?
Augusztusban lemondott Bernhard Osburg, az acélipari részleg vezetője, valamint Sigmar Gabriel, a felügyelőbizottság elnöke, arra hivatkozva, hogy Miguel Lopez, az anyavállalat vezérigazgatója „példátlan kampányt” folytatott ellenük. Gabriel így fogalmazott: „A bizalom teljesen megszűnt a vezetés és a részleg között. Ezen a ponton már nem lehetett együttműködni.” A lemondásokkal párhuzamosan a dolgozók is elégedetlenségüket fejezték ki. Egy alkalmazott, Nina Schmidt, nyilatkozott a ZDF-nek: „Amit Lopez ott fent művel, egyszerűen nem működik. Lopeznek mennie kell, ha azt akarjuk, hogy legyen jövőnk.”
Szeptemberben Bärbel Bas, a Bundestag elnöke, a német acélipar jövőjét fenyegető veszélyekre figyelmeztetett. „A Thyssenkrupp vezetése miatt kérdésessé vált Németország acélipari jövője” – nyilatkozta a WDR-nek, hozzátéve, hogy a Hüttenwerke Krupp Mannesmann (egy csoport egyik vegyesvállalata) üzemeiben több ezer munkahely forog kockán. Robert Habeck gazdasági miniszter már ekkor aggodalmát fejezte ki: „Az acélipar átalakítása alapvetően fontos, de jelenleg aggasztóan instabil a helyzet. A Thyssenkruppnak világosan jeleznie kell, hogy elkötelezett a zöldacél projektje mellett.”
A fenntarthatóság érdekében a Thyssenkrupp Duisburgban egy hidrogén-alapú zöldacél gyártó üzem építését kezdte meg, amelyet Németország szövetségi kormánya és Észak-Rajna-Vesztfália kétmilliárd euróval támogat. Ugyanakkor a költségek miatt a projekt gazdaságossága továbbra is bizonytalan.
A Tagesspiegel szerint a cég belső vitái és a növekvő költségek újabb kihívásokat teremtenek. Habeck szerint: „A finanszírozási támogatás bővítése összetett folyamat, amely az EU engedélyétől függ.”
A miiszter arra célzott, hogy az Európai Unió szigorúan ellenőrzi, hogy a tagállamok által nyújtott állami támogatások ne torzítsák a piaci versenyt. Az ilyen jellegű támogatásokat előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely vizsgálja, hogy azok összhangban vannak-e az uniós szabályokkal, különösen a versenyjogi és fenntarthatósági elvekkel.
A Thyssenkrupp esetében a német állam és Észak-Rajna-Vesztfália által a zöldacél-projekthez nyújtott támogatás már jóváhagyást kapott, de a növekvő költségek miatt felmerült, hogy további finanszírozásra lehet szükség. Ehhez azonban ismét az EU Bizottság jóváhagyása kell, mivel minden új vagy módosított támogatási tervet külön engedélyeztetni kell, hogy elkerüljék a tisztességtelen verseny előidézését az EU belső piacán.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
