7p

A január 1-jétől fél éven át tartó lengyel elnökség új irányt adhat az Európai Uniónak. Miközben Varsó az orosz-ukrán háború és az európai gazdasági nehézségek kihívásaival néz szembe, a Keleti Pajzzsal megerősítenék az unió keleti határait, és szigorítanák a szankciókat Oroszország ellen. A lengyel belpolitikai helyzet viszont árnyalhatja a képet. 

Január 1-jén sokan fellélegeztek az európai fővárosokban, hogy véget ért a féléves magyar soros elnökség, és a magyar kormánytól a lengyel kabinet vette át az Európai Tanács vezetését – ezt nem mi mondjuk, hanem azok a nemzetközi lapok, amelyek beszámolóiról nemrégiben laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor számolt be.

A két félév közti – egyelőre csak remélt – különbséget leginkább az demonstrálja, hogy január 9-én és 10-én Gdańskban együttes ülést tart a lengyel kormány és az Európai Bizottság. Júliusban, a magyar elnökség kezdetén ilyesmi nem volt, Ursula von der Leyen bizottsági elnök sem jött Budapestre.

Donald Tusk és Orbán Viktor az EU-csúcson 2024. március 22-én
Donald Tusk és Orbán Viktor az EU-csúcson 2024. március 22-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A legnagyobb kihívás mindkét kormány számára az orosz-ukrán háború, de Budapesten és Varsóban nagyon különbözőképpen állnak ehhez a kérdéshez. Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra használta fel a soros elnökséget, hogy egy általa „békemissziónak” nevezett tárgyalássorozatot kezdjen. Ez azonban nem vitt közelebb a háború lezárásához, csupán a többi tagállam rosszallását váltotta ki, hogy felhatalmazás nélkül tárgyalt, látszólag az EU nevében (hogy ezt nem e jogcímen tette, azt jókora késéssel maga Orbán ismerte el a december 21-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján – a szerk.).

Nem állnak jól a csillagok

Bár a lengyel kormány – történelmi okokból – következetesen kemény álláspontot képvisel Oroszországgal szemben, a világpolitikai és európai helyzet, illetve a belpolitikai események sem könnyítik meg a helyzetét. A legfontosabb, hogy január 20-án hivatalba lép a régi-új amerikai elnök, Donald Trump, aki azt ígérte, hogy véget vet a háborúnak, csak ennek a mikéntjéről nem lehet semmit tudni.

„A lengyel elnökség fő üzenete a biztonság” – mondta ennek megfelelően Magdalena Sobkowiak-Czarnecka, uniós ügyekért felelős államtitkár. Varsóban érzik azt a veszélyt, hogy a magára és Kínára figyelő Egyesült Államok esetleg magára hagyja európai szövetségeseit, amelyek így kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének az orosz nyomásgyakorlással szemben, sőt, talán a nyílt agresszióval is szembe kellene nézniük.

Ennek megfelelően Lengyelország egy ideje erősen fegyverkezik: a GDP 4 százaléka felett költ védelemre, ami a legmagasabb arány a NATO-ban. A lengyel elnökség idején biztosan elővesznek egy ehhez kapcsolódó tervet: a Keleti Pajzs nevűt, amely lényege, hogy fizikailag megerősítenék Lengyelország Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös, mintegy 800 kilométer hosszú határszakaszát, ami egyben az EU külső határa is. Varsóban azt szeretnék, hogy ezt a hatalmas munkát részben az EU finanszírozná, de ezt eddig nem sikerült elérni.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök tavaly májusban jelentette be, hogy a Keleti Pajzs keretében Varsó 10 milliárd złotyt (átszámítva több mint 967 milliárd forintot) különít el a határvédelem megerősítésére. A források már rendelkezésre állnak, és a tervek között szerepel modern határvédelmi infrastruktúra, fizikai akadályok és fejlett megfigyelőrendszerek telepítése. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter tavasszal úgy nyilatkozott, hogy ez a NATO keleti szárnyának legnagyobb megerősítése 1945 óta. A projekt célja az illegális migráció és a hibrid fenyegetések elleni védekezés, amit Litvániával, Lettországgal és Észtországgal közösen hajtanak végre.

Adam Szłapka EU-ügyi miniszter most azt nyilatkozta, biztos benne, hogy meglesz az uniós pénz is.

Már februárban az asztalra kerül az új, Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciós csomag, amit a varsói kormány, mint Ukrajna egyik fő támogatója nyilván át szeretne vinni a Tanácson. Ebben egyrészt megnehezítenék a szankciók kijátszását, másrészt újabb területekre terjesztenék ki a korlátozásokat. Az EU ugyanis még mindig nagy mennyiségben importál orosz energiahordozókat. Ez rögtön kiélezi majd a konfliktust Budapesttel, hiszen Orbán Viktor kormánya mindig ellenzi a szankciókat (bár aztán azokat kivétel nélkül megszavazza).

Donald Tusk miniszterelnök és a lengyel kormány számára az orosz-ukrán konfliktus mellett az európai gazdaság gyengélkedése adhat nehezen megoldható feladatot. Ahogy Arkadiusz Muś és Marek Tatała írják a Gazeta Wyborcza című lapban megjelent véleménycikkükben: „Az EU egy gazdasági skanzen sorsa előtt áll.” És nem csak az Egyesült Államokkal szembeni versenyben marad le Európa, a gazdasági pangás már az EU létét fenyegeti, hiszen egyre erősíti a szélsőséges politikai mozgalmakat.

Ez a téma már a magyar elnökség idején is hangsúlyos volt, Orbán Viktor gyakran ostorozta az európai gazdaságot – joggal. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a közösség vak lenne a problémára, Orbán Viktor éppen egy olyan tanulmányra hivatkozva kritizálta a magyar ciklus alatt az EU-t, amelyet Ursula von der Leyen megbízásából készített Mario Draghi. Az Európai Központi Bank korábbi elnöke lassú agóniára és komoly versenyképességi elmaradásokra figyelmeztetett, megállapításait a Privátbankáron Garamvölgyi Zsolt elemezte:

Andrzej Domański pénzügyminiszter szerint „rendkívül fontos, hogy a legújabb technológián alapuló erős európai védelmi ipart építsünk”, vagyis a fegyverkezési kényszerből kovácsolna új gazdasági fellendülést. Az EU-elnökség másik prioritása a szabályozás egyszerűsítése, egy komoly deregulációs csomag lenne. A pénzügyminiszter emellett az uniós vámrendszer reformjára törekszik: „Az EU-nak szigorítania kell a határokra vonatkozó előírásait, hogy az európai vállalatok egyenlő és tisztességes feltételekkel versenyezzenek” – mondta az állami hírügynökségnek.

A legnagyobb kockázat a lengyel kormány számára a következő félévben minden külső nehézségek ellenére is belpolitikai természetű: idén lejár Andrzej Duda elnök második mandátuma, így májusban elnökválasztást rendeznek. A Tusk-kormány és a mögötte álló centrista-liberális-baloldali koalíció sorsdöntőnek tekinti ezt a választást.

Duda ugyanis a tavaly ősszel leváltott jobboldali-populista PiS-kormány támogatója volt, ha sikerülne a helyére egy mérsékelt államfőt ültetni, azzal jelentősen nőne a jelenlegi kormány mozgástere.

„A lengyel kormány ezt a választást az ország jövője szempontjából abszolút alapvetőnek tekinti. Tusk számára alapvetően ez a legfontosabb” – mondta a Politicónak Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője. Egy uniós diplomata pedig úgy fogalmazott: a tagállamok és a Bizottság is aggódik amiatt, hogy a lengyel elnökség a nemzeti érdekeket az európai érdekek elé helyezi. „Nem tekintik őket becsületes közvetítőnek. Úgy tűnik, hogy minden az elnökválasztásról szól” – mondta.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi A parlament alakuló ülésére tartott egy szerbiai képviselő, leöntötték joghurttal
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:51
Kedden megalakult az Egyetemista Lista többségével felálló új szerbiai parlament. A választásokon vereséget szenvedő Szerb Haladó Párt képviselőjét, Lidija Vukicevicet már a belépés előtt joghurttal öntötték le.
Nemzetközi Megszólalt a Fidesz is a Kárpátalja elleni támadásról: kitalálják, kit hibáztatnak érte?
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 12:06
Orbán Anita együttérzését fejezte ki, Orbán Viktor pártja pedig Magyar Péter „háborús politikáját” teszi felelősség a kárpátaljai orosz támadás miatt.
Nemzetközi Kiderült, ki száll ringbe Gianni Infantino ellen
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 11:22
Svájci helyett francia módra vezetné a FIFA-t.
Nemzetközi Kárpátalját is elérte Putyin bosszúja a krími híd miatt – frissítve: Megszólalt Magyar Péter is
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 10:27
Egyelőre nem tudni, mit találtak el az oroszok Munkácson, de a robbanásokat többen is hallották.
Nemzetközi Most fog elpattanni a húr Putyinnál: ledőlt a krími híd
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 08:33
A tengerbe omlott a szerkezet egy jelentős része, ezt jó darabig nem fogják kijavítani az oroszok.
Nemzetközi Külön programja is volt Orbán Anitának Brüsszelben hétfőn
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 06:59
Összedugták a fejüket ukrán kollégájával.
Nemzetközi Vérfagyasztó üzenetet kapott Ukrajna Franciaországból
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 06:46
Ha a legesélyesebb jelölt nyer, vége Ukrajna anyagi támogatásának.
Nemzetközi Titkos francia különítmény tartózkodik Ukrajnában – még a törvényhozók sem tudhattak róla
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 19:43
Elsősorban a kiképzésben és karbantartásban segítenek.
Nemzetközi Súlyos a helyzet Gázában, több ország is felszólította Izraelt a cselekvésre
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 16:23
A segélyekre óriási szükség lenne.
Nemzetközi Döntött Brüsszel: újabb eurómilliárdot kap Ukrajna
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 14:27
Beszerzési célokra adják a forrásokat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG