Kovács-Angel Marianna cikkei

Ráférne. A piacok nem nyugodtak meg, az elveszett bizalmat visszaépíteni nem lesz egyszerű.

Donald Trump új vámháborúja megrázta a világot: a 10 százalékos globális vám és a Kínára kivetett 125 százalékos teher hatásairól Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász beszélt. Szerinte Trump lépései „káoszt” és globális bizonytalanságot szülnek, miközben az Egyesült Államok stratégiai előnyeit – az oktatást, a jogállamiságot és a soft powert – is saját maga rombolja le.

Pénteken ismét eluralkodott a bizonytalanság a világ tőzsdéin. A vámháború eszkalálódása és az amerikai kötvénypiaci eladási hullám recessziós félelmeket hozott, miközben a dollár gyengül, az arany újabb csúcsot döntött. A forint gyengélkedik, a BUX esett, és a kriptodevizák sem tudnak tartós emelkedést mutatni.

2025 februárjában ismét nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában, bár az abszolút rekordot továbbra sem sikerült elérni. A növekedésben kulcsszerepet játszhatott a téli szezon, amely főként a turizmus és vendéglátás területén teremtett több munkahelyet. Éves összevetésben továbbra is a németek mögött állunk, akik hosszabb távra terveznek, szemben a magyar dolgozókkal, akik főként szezonálisan vagy rövidebb időszakokra vállalnak munkát a szomszédos országban.

2025 januárjára már több mint 32 ezer magyar állampolgárt tartottak nyilván Svájcban, ami négy év alatt több mint 13 százalékos növekedést jelent. A magas fizetések, az alacsony adóterhek és a stabil gazdaság miatt Svájc továbbra is kiemelten vonzó célpont a magyar munkavállalók számára. A legfrissebb adatok szerint egyre többen érkeznek hosszabb távra, tartózkodási engedéllyel, elsősorban munkavállalás vagy családegyesítés céljából.

Az ausztriai magyar munkavállalók száma januárban ismét emelkedett, és már alig marad el a németekétől. Bár a szezonális hatásoknak megfelelően növekedés történt, új rekord még nem született. Közben a románok száma is tovább nőtt, de lassuló ütemben. Az ukránok létszámbővülése mérséklődött, az afgán, szíriai, iraki és iráni dolgozók aránya pedig még mindig alacsony a közép- és kelet-európai országokból érkezőkhöz képest. De ha repülőrajtot vett a magyar gazdaság, mit keresnek a magyarok a szomszédban? 

Filmszerű, félelmet keltő videók, manipuláció, bennfentes kapcsolatok. Hogy működik a MAGA-féle propagandahálózat?

Több száz autót rongáltak meg Németországban. A sajtó azonnal a klímaaktivisták nyakába varrta a vandalizmust, most azonban kiderült, hogy a szálak Oroszországba vezetnek. Kik azok az eldobható kémek? Hogyan befolyásolhatja Oroszország az európai közhangulatot? Ami Németországban történt, az ennek ékes példája. 

A január 1-jétől fél éven át tartó lengyel elnökség új irányt adhat az Európai Uniónak. Miközben Varsó az orosz-ukrán háború és az európai gazdasági nehézségek kihívásaival néz szembe, a Keleti Pajzzsal megerősítenék az unió keleti határait, és szigorítanák a szankciókat Oroszország ellen. A lengyel belpolitikai helyzet viszont árnyalhatja a képet. 

A belarusz börtönökben a menstruáció a nők számára a testi fájdalom mellett a hatóságok által alkalmazott megalázás eszközévé is vált. Higiéniai termékek hiányában a foglyok kénytelenek improvizált megoldásokat használni, miközben az őrök gyakran gúnyolódnak rajtuk.

Az orosz állami média sötét képet festett az amerikai politikáról, kaotikus helyzetet és demokráciahanyatlást jósolva a választások előtt. Az eredmények viszont nem illeszkedtek ebbe a narratívába: Trump győzelme és a világos választási kimenetel ellentmondott az orosz propaganda állításainak.

Az orosz katonaság súlyosan sérült, szerződéses katonáival embertelenül bánnak: még az amputált vagy krónikus beteg katonákat is visszaküldik a frontra – sokszor kényszerítéssel. Az orosz Bereg újságírói csoport olyan beszámolókat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a dezertálás szinte az egyetlen kiút a háborúból, ám a szökés életveszélyes. A szinte „ágyútöltelékként” kezelt sebesültek „rehabilitációs” ezredekről mesélnek, ahol segítség helyett ismét a frontvonalba akarták kényszeríteni őket. 

Az elmúlt években Európában egyre több országban váltak meghatározóvá a szélsőjobboldali pártok, amelyek pozíciói folyamatosan erősödnek. Endre Borbáth politológus szerint ezek a pártok a bevándorlásellenességre és az európai integrációval szembeni szkepticizmusra építve növelik a befolyásukat. Egy interjúban mondta el, hogy mit hozhat a jövő. 

Orbán Viktor rádióinterjújában hivatkozott Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének régóta várt jelentésére. Egy évvel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte fel a korábbi olasz miniszterelnököt, hogy vizsgálja meg Európa versenyképességének kérdését. Draghi tabudöntögető jelentést tett az asztalra. Arról írt, amit a magyar miniszterelnök is mondott: Európa lelassult. Ő viszont a megoldásra is kitért.

Az önvezető autó álmát sokan és régóta kergetik, Elon Musk már több mint egy évtizede megígérte. Árulnak is valamit, amit önvezetésnek neveznek, de ez más, mint amit a reklám sugall. Jövő év elején Európában is piacra akarják dobni az autonóm rendszert, már ha meg tudják győzni a hatóságokat arról, hogy biztonságos. Küszöbön áll egy önvezető robottaxi bejentése is, amely alapjaiban forgathatja fel a személyszállítási piacot.