Amikor Robert Bosch az 1900-as évek elején feltalálta a mágneses gyújtást és a gyújtógyertyát, a világ még csak ismerkedett a gépkocsik fogalmával. Több mint száz évvel később, 2025 júniusában a Bosch Tech Day rendezvényén az egyik fő kijelentés az volt, hogy mára minden egyes Bosch-termékben valamilyen formában jelen van a mesterséges intelligencia – vagy maga a termék épül AI-alapokra, vagy az előállítása során használnak mesterséges intelligenciát.
A vállalat szerint nem elég, ha az AI „megjelenik” egy-egy fejlesztésben – a technológia gyors ütemű változása miatt azok maradnak versenyben, akik mélyen beépítik ezt a gondolkodásmódot a működésükbe. Aki valóban részt akar venni a jövő formálásában, annak az AI-t nem eszközként, hanem alapelvként kell kezelnie.
Hogy milyen történelmi pillanatban vagyunk, azt Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke így foglalta össze:
„A mesterséges intelligencia hatása a könyvnyomtatás feltalálásához mérhető. Nemcsak a technológiát alakítja át, hanem azt is, ahogyan mi, emberek önmagunkról gondolkodunk.”
Fotó: Bosch
Ez így talán túlzónak tűnhet, azonban a stuttgarti rendezvényen több fejlesztésüket, terméküket is bemutatták. Nagyon úgy fest, hogy hamarosan még jobban átszövi az életünket a mesterséges intelligencia, a leghétköznapibb háztartási teendőkben is.
AI-sütő és a AI-bölcső: ez már a jelen
Valószínűleg nem kell bemutatni a jelenséget, amikor valaki meredt szemekkel nézi a sütőt, nehogy megégjen a piskóta vagy kiszáradjon hal. A Bosch mesterséges intelligenciával támogatott sütője felismeri, hogy milyen étel készül benne – elsősorban a jellegzetes, könnyen azonosítható fogásokat, például a pizzát. Kamerák és szenzorok segítségével folyamatosan figyeli a folyamatot, és automatikusan kiválasztja a megfelelő beállításokat. Szükség esetén azt is megkérdezi, mennyire legyen pirult a végeredmény. Hogy mi történik a sütőben, azt egy applikáción keresztül, a telefonon keresztül lehet követni – tehát a sütő előtti gubbasztást át lehet tenni például a kanapéra.
Ez talán még nem sci-fi, de a Revol nevű intelligens bölcső már nagyon közel jár hozzá. Figyeli a baba szívverését, légzését, sírását, és azt is, ha például egy takaró vagy plüss eltakarja az arcát – ilyenkor azonnal riasztja a szülőket. Ha a baba nem tud elaludni, a bölcső magától ringatni kezdi. A rendszer arra is képes, hogy jelezze, ha valaki olyan közelít a gyerekhez, akinek az arca nem felismerhető – ez biztonsági riasztást vált ki. Az adatok titkosítva felhőbe is menthetők, de akár offline is maradhatnak – a szülő dönt. Egyelőre csak Kínában, ahol várhatóan 2 hónap múlva jelenik meg.
Fotó: Bosch
Sokan ismerik azt az érzést, amikor az utolsó kilométereken már csak reménykedni lehet, hogy az e-bike még bírja szuflával. A Range Control alkalmazásban előre megadható, hogy mennyi töltöttséggel szeretnénk megérkezni, és a rendszer ehhez igazítja a motor rásegítését. Figyelembe veszi az útvonal emelkedéseit, a bringa és a csomagok súlyát, sőt még azt is, hogyan szoktunk tekerni. Az e-bike pontosan úgy osztja be az energiát, hogy a célba érkezés ne izgulós matekpélda legyen.
Az okosórák már jó ideje túl vannak a lépésszámláláson és a pulzusmérésen: követik az alvást, rögzítik az edzést, figyelmeztetnek a túl sok ülésre. A Bosch egy olyan szenzort fejlesztett, ami nemcsak azt tudja, hogy mozog valaki– hanem azt is, hogy hogyan. Új mozdulatoknál nem hibázik, hanem tanul: felismeri a mintázatot, és a visszajelzéseit ehhez igazítja. Nem előre programozott sablonokból dolgozik, hanem ténylegesen alkalmazkodik használójához.
Aki már fúrt falat – főleg idősebb házban –, tudja, hogy sokszor van benne szerencsejáték-faktor: eltalálok egy vezetéket vagy sem? Ennek a furcsa izgalomnak a jövőben vége: már van olyan falvizsgáló eszköz, ami radaralapú érzékeléssel és mesterségesintelligencia-alapú algoritmusokkal dolgozik és azonnali képet ad a vakolat mögötti világról és még a korábbi mérésekből is tanul. Így idővel egyre pontosabban ismeri fel, hogy mi rejtőzik a falban – vezeték, gerenda vagy üreg.
AI a gyártásban
A gyártásban az AI már nemcsak az automatizálás része: a Bosch egyik lézerhegesztő állomásán például mesterséges intelligencia figyeli a hegesztés minőségét. A rendszer valós időben érzékeli az eltéréseket, például ha az anyag egyenetlenül melegszik, automatikusan beavatkozik, módosítja a beállításokat, és egyben jelzi is a problémát a kezelőnek. Nemcsak végrehajt, hanem elemez, értelmez és szükség esetén dönt is. Egy ilyen rendszer a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hibák észlelése és korrigálása azonnal megtörténik, nem kell emberi visszajelzésre vagy utólagos ellenőrzésre várni.
A magyar Bosch
2024-ben a magyarországi Bosch csoport árbevétele 2058 milliárd forint volt, ebből 313 milliárd forint belföldi értékesítésből származott. A vállalatcsoport több mint 17 000 főt foglalkoztat, hazai egységei közül több fejlesztési vagy kompetenciaközpontként is működik a Bosch globális hálózatán belül.Budapesten található a Bosch regionális központja, ahol értékesítési, szolgáltatási és fejlesztési feladatokat látnak el. A Budapesti Fejlesztési Központ több ezer mérnöke járműipari szoftvereket, érzékelőket és vezérlőegységeket fejleszt, az AI-alapú fejlesztésben is részt vesznek. Itt működik a Bosch Rexroth Kft. is, amely ipari hajtás- és vezérléstechnikai megoldásokat kínál, valamint a BSH, amely a Bosch és NEFF márkájú háztartási gépek magyarországi forgalmazásáért felel.
Hatvanban invertereket, konvertereket, vezérlőelektronikát gyártanak. Miskolcon a Bosch két gyártóüzemmel van jelen: az egyik elektromos kéziszerszámokat, a másik járműipari alkatrészeket és elektromos hajtásokat állít elő, és Miskolcon gyártják az e‑bike meghajtásokat, valamint itt szerelik össze az eBike akkumulátorokat is, ezenkívül idén egy új, 54 milliárd forintos logisztikai központot is átadtak. Egerben és Makláron kormányműveket, kormányoszlopokat és kormánytengelyeket gyártanak. A magyarországi gyárak közül több nemcsak termelési egységként működik, hanem fejlesztési és regionális kompetenciaközpontként is részt vesznek nemzetközi projektekben.
Az Agentic AI Framework előre konfigurált, hangvezérelt AI-ügynököket biztosít, amelyek gyártási környezetben hibakeresést, jegyzőkönyvezést és műszaknaplózást is végeznek. Tehát ha egy gép meghibásodik, a dolgozó egyszerű utasítással kérhet segítséget a rendszertől, amely nemcsak a hiba pontos helyét és leírását adja meg, hanem javaslatot tesz a javításra is, közben automatikusan dokumentálja a folyamatot.
Tényleg jön a sci-fi
Stefan Hartung szerint az AI valódi ereje nem a képernyők mögött, hanem ott mutatkozik meg, ahol fizikai dolgok mozdulnak meg. A cég világszerte több mint ötven AI-alapú terméket kínál, és ez a szám gyorsan növekszik. 2025 végéig a több mint 2,5 milliárd eurót – azaz átszámolva 1003 milliárd forintot – fektetnek AI-alapú fejlesztésekbe. Csak tavaly 1,8 milliárd eurót (körülbelül 722 milliárd forintot) költöttek digitális technológiákra, ennek a harmada közvetlenül AI-projektekhez kapcsolódott. A vállalat jelenleg 22 ezer szoftvermérnököt foglalkoztat, közülük 1800-an kizárólag mesterséges intelligenciával dolgoznak.
A Bosch digitális platformján eddig több mint 65 ezer munkavállaló vett részt AI-képzésen. A vállalat belső mesterségesintelligencia-alapú asszisztensei, például az „Ask Bosch”, egyre több részfeladatot támogatnak a napi munkában: dokumentációkat készítenek, hibaelemzést végeznek, javaslatokat tesznek gyártási beállításokra.
Tanja Rückert, a Bosch digitális vezetője szerint a mesterséges intelligenciát sokan még mindig úgy képzelik el, mint egy statikus rendszert, amely csak utasításokra reagál, és előre betáplált mintákból dolgozik. „A jövő mesterséges intelligenciája nemcsak reagál, hanem proaktívan cselekszik – előre gondolkodik, döntéseket javasol, és tanul a környezetéből” – fogalmazott a Tech Day-en.
„Nem az a cél, hogy mindenhová mesterséges intelligenciát tegyünk, hanem az, hogy ott alkalmazzuk, ahol értelme van” – mondta.
Jelentős összegről lehet szó. 
