Jön Elon Musk nagy bejelentése, egész Európát érinti

Elon Musk, a Tesla elektromosautó-gyártó első embere néhány héten belül ismét nagy bejelentésre készül: valószínűleg a tőle megszokott, látványos külsőségek közt mutatja be a cég legújabb fejlesztését, egy önvezető robottaxit. Az eredeti dátum augusztus 8. lett volna, de elhalasztották, állítólag a vezérigazgató személyesen rendelt el valamilyen változtatást a járművön. 

Az ilyen bemutatókon általában még nem sorozatgyártásra kész termékeket, csak koncepciókat prezentálnak. Évek telhetnek el, amíg valóban forgalmazni kezdik az új modelleket, már ha azok egyáltalán eljutnak odáig. Így volt ez a Tesla legutóbbi nagy dobásával, a Cybertruck elektromos pick-up esetében is. A közvélemény, a piac és a befektetők viszont megerősítést kapnak, hogy a cégnek van jövőképe és hosszútávú tervei. 

A Tesla most csütörtökön tett egy másik, rövidtávon is fontos bejelentést is – hívta fel a figyelmet a Handelsblatt német gazdasági lap. Ez szintén az önvezető autókról szól: a tervek szerint – és hatósági jóváhagyás esetén – 2025 elején Európában és Kínában is elérhetővé válhat a Full Self-Driving (FSD) önvezető rendszer teljes változata, amit eddig csak az Egyesült Államokban forgalmaztak. 

A piac jól reagált a bejelentésre, a Tesla részvényeinek árfolyama több mint hat százalékkal emelkedett csütörtökön. Az FSD bevezetése a befektetők reményei szerint jelentősen növelheti az eladásokat ezen a két piacon. Még akkor is, ha a ténylegesen önvezető jármű sokkal nehezebben valósul meg, mint azt a gyártók mutatni szeretnék, és még mindig rengeteg körülötte a nyitott kérdés. 

Az álom, amit Elon Musk megígért

Az önvezető autó régi álma a járműiparnak (és persze nagy félelme a hivatásos sofőröknek), nem is a Tesla az egyetlen cég, amely nagy erőkkel dolgozik ennek megvalósításán. Azonban egyetlen másik autógyártó sem épített olyan mértékben erre a stratégiáját, mint az austini cég. 

Musk több mint egy évtizede, 2013-ban jelentette be, hogy a Tesla beszáll az önvezető autók kifejlesztését célzó versenybe, és 2016-ra kifejleszti saját autonóm járművét. Évek óta forgalmazzák is – külön díjért, amit az autó vételárán felül kell megfizetni – az FSD rendszert, csakhogy

ez valójában nem az, amit a neve és a cég reklámjai sugallnak. 

Az autók önvezetési képességeit egy ötfokú skálán helyezik el. Az első szintet azok a kényelmi, vezetéstámogató rendszerek jelentik (például a sávtartást segítő funkció), amiket ma már szinte minden új autóba beépítenek, és az ötös szint lenne a ténylegesen, teljesen autonóm jármű. Jelenleg a legfejlettebb, közúton közlekedő önvezető rendszer a 3-as szintnél tart. Ez bizonyos helyzetekben, például autópályán képes önállóan vezetni, a sofőr pedig elengedheti a kormányt és leveheti a szemét az útról. Ilyen rendszerre elsőként a Mercedes kapott engedélyt a német közlekedési hatóságtól. 

A Tesla által forgalmazott Full Self-Driving Beta (FSD Beta) néven futó rendszer ezzel szemben csak a 2-es szinten van. Ez azt jelenti, hogy a Tesla képes rövid ideig önmagát vezetni, de a jármű irányítása – és természetesen az ezzel járó felelősség – a sofőrnél marad. A rendszer korlátozott képességei és az erőteljes marketing közt feszülő ellentét már legalább tucatnyi halálos balesetet okozott, az emberek ugyanis annak ellenére bíznak a robotpilótában, hogy nem lenne szabad. Az amerikai közlekedési hatóság, az NHTSA idén tavaszi vizsgálata szerint egyszerűen nem felel meg a valóságnak, amit a Tesla állít az önvezető rendszeréről, ellenben az „autopilot” elnevezés megtéveszti az autóvezetőket.

A vizsgálat eredménye szerint a Tesla rendszere nem figyelte kellőképpen, hogy az utat nézi-e a sofőr, illetve nem figyelmeztette elég határozottan a járművezetőt, hogy fogja meg a kormányt és vegye vissza az irányítást. A Tesla még a vizsgálat lejárta előtt visszahívott 362 ezer Amerikában futó autót, hogy szoftverfrissítést hajtson végre rajtuk. A csütörtöki bejelentés szerint pedig a legújabb verzió akkor is képes lesz figyelni a sofőr szemét, ha az napszemüveget visel. 

Európában a Tesla nem forgalmazza az FSD teljes változatát, de a vásárlók már néhány éve 7500 euróért, átszámítva csaknem 3 millió forintért megvehetnek egy, az amerikaihoz képest butított kiadást. Az ár azért ilyen magas, mert a cég állítása szerint potenciálisan ebben is benne van a „teljes autonóm vezetés” képessége, csak szabályozási okokból rendelkezik egyelőre kevesebb funkcióval. A teljes FSD jövő év elejére ígért európai bevezetése egyelőre ott tart, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) Genfben működő munkacsoportja szeptember végére elkészít egy specifikációt, amely alapján a közlekedési hatóságok engedélyezhetik a fejlettebb önvezető rendszereket. Ebben a munkában a gyártó nem vesz részt, csak az AVERE, az elektromosautó-gyártókat tömörítő szövetség.

A Tesla persze már nagy erőkkel dolgozik azon, hogy meggyőzze a hivatalokat az FSD teljes verziójának biztonságosságáról. Tavaly májusban például Rikard Fredriksson, a svéd közlekedési hivatal vezető tanácsadója vehetett részt egy 45 perces tesztvezetésen Münchenben, egy Model Y-nal. Fredriksson ezután a LinkedInen azt írta: „lenyűgözően sima és természetes” módon futott az autó. A Handelsblattnak ugyanakkor Fredriksson elmondta, hogy a tesztpilótának kétszer is közbe kellett avatkoznia: egyszer azért, mert egy agresszív autós nem akarta engedni sávot váltani a Teslát, másodszor pedig egy teherautó fordult be „furcsán”. Összességében Fredriksson a Tesla FSD-jét a 3-as szintre sorolná, vagyis körülbelül ott tart, mint a Mercedes. 

Elon Musk persze sokkal optimistább, mint az európai hivatalnokok, és sokkal előrébb jár ígéretekben is. Még egyáltalán nem biztos, hogy kap-e európai engedélyt az FSD, de ő már most 4-es szintre teszi az októberben bemutatandó robottaxi önvezető képességét. Musk abban bízik, hogy cége komoly áttöréseket ért el a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. A versenytársakkal ellentétben ugyanis a Tesla nem használ olyan szenzorokat, mint a radar vagy lézeres szkenner (így nem mellesleg olcsóbb is lehet a gyártása), hanem teljes mértékben a kameraképekre támaszkodik. Ezeket saját MI-je elemzi, és ez alapján hoz döntéseket a jármű irányításához.