9p

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A mesterséges intelligencia egyszerre ígér forradalmat és kelt aggodalmat: sokan technológiai csodát látnak benne, mások veszélyt. Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász szerint azonban a valóság jóval visszafogottabb. Az AI ma még nem kínál gazdasági áttörést – és aki vakon rohan utána, könnyen zsákutcába jut.

A mesterséges intelligencia (AI) körül egyre nagyobb a lelkesedés és az aggodalom is: egyesek szerint elvehetik sokak munkáját, mások egyfajta asszisztensként tekintenek rá.

Az biztos, hogy bár az Európai Unió az Egyesült Államokhoz képest időben kapcsolt a technológia szabályozásának ügyében, a közösség nem hazudtolta meg magát: a brüsszeli malmok lassan őrölnek. Jelenleg ott tartunk, hogy egyes részek bevezetését elhalaszthatják az EU mesterséges intelligenciáról szóló szabályozásában, ha nem készülnek el időben a szükséges iránymutatások és szabványok.

Néhány napos hír, hogy a legismertebb nyelvi modell, a ChatGPT körülbelül egy napra meghibásodott, a közösségi médiát pedig elöntötték az olyan bejegyzések, amikben frusztrált felhasználók félig-meddig viccesen arról írnak, hogy beteget jelentenek vagy hogy inkább be sem mennek vizsgázni, hiszen úgysem tudnak felkészülni. 

A legtöbb híradás arról szól, hogy az AI felboríthatja az életünket, növelheti a társadalmi egyenlőséget, de könnyen lehet, hogy a technológia gazdasági hatásai közel sem lesznek ennyire drámaiak. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Nobel-díjas közgazdász professzora, Daron Acemoglu egy interjúban részletesen kifejtette, miért szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az AI rövid távon jelentős gazdasági növekedést hozna – és milyen alternatív gondolkodásmódot javasol a vállalatvezetőknek.

„A becslésem szerint a következő tíz évben az AI csupán a feladatok 5 százalékát fogja profitábilisan automatizálni, és mindössze 1 százalékkal járul majd hozzá a globális GDP-hez” – utalt a közgazdász a 2023 áprilisában megjelent A mesterséges intelligencia egyszerű makroökonómiája című tanulmányának fő megállapításaira. Ezek nem kőbe vésett jóslatok, a technológia gyorsan változik, „és valóban történt előrelépés az elmúlt évben is, de az én előrejelzésem alapja továbbra is az, hogy az iparág még nem hozott létre olyan alkalmazásokat, amelyek valóban kulcsszerepet játszanának a termelésben vagy új termékek, szolgáltatások létrehozásában.”

Daron Acemoglu 2020 januárjában
Daron Acemoglu 2020 januárjában
Fotó: Voice of America - Wikimedia Commons

Az AI jelenlegi formájában nem kínál olyan lehetőségeket, amelyek összehasonlíthatók lennének például az internet korai hatásaival.

„Az internet esetében már a kezdetekkor világos volt, hogy meg fogja változtatni a kommunikációt, új árukat és szolgáltatásokat hoz majd létre, és lehetőséget ad arra, hogy az emberek új platformokon keresztül találkozzanak – munkára, szórakozásra, együttműködésre. Az AI esetében ezek még nem láthatók.”

Az Acemoglu által megfogalmazott egyik kulcskritika, hogy az AI-ról alkotott jövőképek gyakran technológiai fantasztikumokra épülnek. Az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI) ígérete – egy olyan rendszeré, amely emberi felügyelet nélkül képes bármilyen szellemi munkát elvégezni – szerinte jelenleg távol áll a realitástól. „Ha valaki hisz abban, hogy néhány éven belül olyan csodagépeket hozunk létre, amelyek képesek lesznek mindenféle kognitív feladat elvégzésére emberi felügyelet nélkül, akkor azt is tudnia kellene, hogyan fogja ezeket az eszközöket beilleszteni a termelési folyamatokba.”

Acemoglu úgy látja, hogy a mostani AI-megoldások főként olyan környezetekben alkalmazhatók, amelyek szabályozottak, kiszámíthatóak, és kevés társadalmi interakciót igényelnek. Például a szoftverfejlesztés bizonyos részei, az IT-biztonság vagy a könyvelés automatizálható lehet.

„De ha te egy vezérigazgató, pénzügyi igazgató, előadó, építőipari munkás vagy takarító vagy, akkor ezek a feladatok meghaladják az AI jelenlegi képességeit. Ezek a munkák olyan rugalmasságot, társadalmi intelligenciát és helyzetértést igényelnek, amelyet a technológia ma még nem tud biztosítani.”

Az AI valós üzleti alkalmazása nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is. Ezeknél a cégeknél nemcsak a szükséges tőke hiányzik, hanem gyakran az informatikai tudás és a működési volumen is túl alacsony ahhoz, hogy egy mesterségesintelligencia-alapú rendszer bevezetése gazdaságilag megtérüljön. Ráadásul az ilyen vállalkozások sokszor személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak – például egyéni oktatást, kézműves termékeket vagy helyi vendéglátást –, amelyek kevéssé szabványosíthatók, így nehezen is automatizálhatók. Emiatt még ha technológiailag lehetséges is lenne egyes feladatok kiváltása, az üzleti realitás mást diktál. Ez az oka annak, hogy az automatizálás valóban nyereséges alkalmazása csak a gazdaság viszonylag szűk szegmensében várható. „Sok ilyen tevékenységet kisvállalkozások végeznek, és ezek számára nem éri meg az automatizálás. Így jön ki a körülbelül 5 százalékos becsült arány” – fogalmazott Acemoglu.

Elismerte ugyanakkor, hogy az AI kiválóan teljesít olyan speciális területeken, ahol egyértelmű és objektív visszajelzés adható a megoldás helyességéről. Példaként említette az AlphaGo-t, az AlphaFoldot és az ismeretalapú kérdések megválaszolását. Ezekben az esetekben világos, hogy a válasz helyes-e – például egy fehérje térszerkezetének meghatározása esetén a cél az, hogy az algoritmus a megfelelő háromdimenziós formát jósolja meg. Ilyen szigorúan ellenőrizhető feladatoknál az AI rendkívül jól teljesít. A valós élet feladatai azonban ennél jóval összetettebbek és kevésbé kiszámíthatók.

A mesterséges intelligencia szerinte leginkább az emberi döntéshozók utánzásában erős.

„A jelenlegi AI-architektúrával legfeljebb az történik, hogy az emberi döntéshozók viselkedését másolja. Betáplálunk orvosi diagnózisokat, pénzügyi döntéseket, és az AI képes ezek mintáit utánozni. De ha nem tudjuk, kik a legjobb döntéshozók, akkor az AI még azt a szintet sem biztos, hogy eléri.”

Hosszabb távon az AI-t leginkább úgy képzeli el, mint olyan eszközt, amely új termékek és szolgáltatások létrehozásához járul hozzá – nem pedig költségcsökkentés révén váltja ki az emberi munkaerőt. „A társadalom öregszik, különösen Európában és az Egyesült Államokban. Egyre több lesz a 60 és 70 év feletti ember, akiknek új típusú szolgáltatásokra, termékekre és megoldásokra lesz szükségük” – mutatott rá.

A pénzügyi szektorban is alapvető változásokra van szükség a közgazdász professzor szerint. „Ez nem arról szól, hogy hogyan lehet még többet megtakarítani a költségeken. Sokkal fontosabb, hogy olyan új pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsunk, amelyekhez eddig nem fért hozzá mindenki.” Világszerte még mindig emberek százmilliói nem vagy csak korlátozottan érik el az alapvető banki szolgáltatásokat, mint például a folyószámlát, a megtakarítási lehetőségeket, a biztosítást vagy a hiteleket. Ez különösen igaz az alacsony jövedelmű háztartásokra, a kisebbségi közösségekre, vagy éppen az idősebb generációkra, akik gyakran technológiai vagy társadalmi akadályokba ütköznek.

Acemoglu szerint az AI valódi lehetősége ebben rejlik: nem a meglévő szolgáltatások olcsóbbá tételében, hanem új megoldások kifejlesztésében. Például olyan intelligens rendszerek létrehozásában, amelyek képesek személyre szabott pénzügyi tanácsokat adni a tapasztalatlan vagy bizonytalan ügyfeleknek, egyszerűsített, nyelvi akadályokat átlépő felületeken keresztül.

„Az AI itt nem helyettesíti az embert, hanem támogatja – épp abban, hogy a szolgáltatás emberközelibb, hatékonyabb és méltányosabb legyen.”

A klímaváltozás területén a mesterséges intelligencia valóban képes lehet érdemi hozzáadott értéket nyújtani. Mivel a globális felmelegedés hatásai előbb-utóbb minden gazdasági ágazatot és életformát érintenek, az alkalmazkodás elkerülhetetlenné válik. Függetlenül attól, hogy sikerül-e jelentősen mérsékelni az éghajlatváltozást, a társadalomnak új termékekre, új munkafolyamatokra és új típusú szakértelemre lesz szüksége. Ebben a gyorsan változó környezetben az AI hasznos eszköz lehet az innováció előmozdításában: segíthet például hatékonyabb energiarendszerek tervezésében, fenntarthatóbb ellátási láncok kialakításában, vagy éppen a klímamodellek pontosításában. Az ilyen, jövőbe mutató felhasználások jelentik azt a területet, ahol a mesterséges intelligencia ténylegesen hozzájárulhat a gazdasági és társadalmi alkalmazkodáshoz.

Üzenet a vezetőknek

Acemoglu tanácsa az üzleti vezetőknek világos és egyértelmű: „Ne dőljenek be a hype-nak. A hype az üzleti siker ellensége.” Szerinte a cégeknek nem az lenne a feladatuk, hogy másokat utánozva AI-t vásároljanak, hanem az, hogy megvizsgálják, hol tudnak új értéket létrehozni a technológia segítségével. A mesterséges intelligenciába történő befektetések kapcsán is megfogalmazta aggodalmait: „A legnagyobb aggodalmam az, hogy a legtöbb üzleti vezető vakon fektet be az AI-ba. Ahelyett, hogy azt néznék, miként lehet szinergikusan összekapcsolni az AI-t a munkatársaikkal, inkább attól tartanak, hogy lemaradnak.”

„Mindenki azt mondja: a versenytársad is befektet, ha te nem, lemaradsz. Ez nem egy sikeres vállalkozás receptje” – tette hozzá. Véleménye szerint a siker kulcsa továbbra is az innováció marad: „Egyetlen cég sem vált iparági éllovassá pusztán költségcsökkentéssel. Az áttörést mindig a következő nagy ötlet hozza.”

„Nem állítom, hogy tévedhetetlen vagyok. Lehet, hogy nincs igazam, de van adatom, van történelmi tapasztalatom, és van elméleti tudásom. Ezek alapján mondom azt, amit mondok.” 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Tudomány-technika Már élni sem lehet mesterséges intelligencia nélkül? Megkérdeztük a szakértőt
Izsó Márton - Veresegyházi Gábor | 2025. július 24. 05:59
2022. november 30-án mutatták be a nagyközönség számára a ChatGPT mesterséges intelligencia chatbotot, és sikeréről mindent elmond, hogy 2 hónap alatt 100 millió felhasználó töltötte le az alkalmazást. Csak összehasonlításképpen: a TikToknak ehhez 9 hónapra, a Youtube-nak 1,5 évre, a Facebooknak 4,5 évre volt szüksége. A Klasszis Podcast legújabb adásában körüljártuk az AI legégetőbb és legaktuálisabb kérdéseit.
Tudomány-technika Riadóztat a Microsoft: kritikus támadás indult
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 08:24
Ismeretlenek csaptak le a hálózatokra.
Tudomány-technika Egy éven belül átveheti a mesterséges intelligencia ezeket a munkaköröket
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 07:15
A Perplexity AI vezérigazgatója konkrét munkaköröket említett. 
Tudomány-technika A TV2 is nagyot ment Kapu Tibor hazatérésének közvetítésével
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 11:04
Július 15-én a második magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor és az AX-4 űrmisszió legénysége épségben hazatért a Nemzetközi Űrállomásról. A nem mindennapi eseményt a Tények Plusz HUNOR különkiadásának köszönhetően élőben követhették a nézők épp úgy, mint az űrmisszió rakéta-indítását június végén. A hazatérés pillanatainak közvetítésével a TV2 magasan a legnézettebb csatorna volt a Tények Plusz különkiadásának idősávjában mindkét korcsoport esetében.
Tudomány-technika Miért nincsenek kamerák a repülőgépek pilótafülkéiben?
Litván Dániel | 2025. július 17. 10:11
Ha lennének, már valószínűleg pontosan tudnánk, mi történt az Air India lezuhant gépével. Így meg csak találgatunk. Kinek fájna, ha bekameráznák a több száz embert szállító, százmillió dolláros gépek pilótafülkéit?
Tudomány-technika Szovjet szörnyet kelt életre Kína?
Litván Dániel | 2025. július 16. 10:16
A hidegháború egyik legbizarrabb fegyverét élesztheti fel Kína. A csendes-óceáni hadszíntér lenne az ideális terepe ezeknek a szörnyszülötteknek?
Tudomány-technika A magyarok jobban bíznak a mesterséges intelligenciában, mint az államban
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 09:07
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) világszerte egyre nagyobb hatással van a mindennapi életre, a magyarok túlnyomó többsége már most ismeri a technológia alapjait, és bízik benne, hogy a vállalatok felelősen használják az adatokat – derül ki az Ipsos legfrissebb nemzetközi AI Monitor 2025 kutatásából. A felmérés szerint az emberek nem bíznak abban, hogy az állam felelősségteljesen tudja szabályozni a mesterséges intelligenciát. A hazai válaszadók ebben a kérdésben a legpesszimistábbak közé tartoznak, és nem látják optimistán az AI gazdaságra gyakorolt hatását sem.
Tudomány-technika Világsikert ért el egy magyar hátterű 3D hologram-megoldás
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 08:22
A HoloX nemzetközi szinten is áttörést ért el: a magyar stratégiai kapcsolatokkal rendelkező technológiai vállalat a világ élvonalába került egy rangos nemzetközi díj elnyerésével, amely a leginnovatívabb megoldásokat ismeri el. 
Tudomány-technika Landolt Kapu Tibor kapszulája
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 11:53
Nemsokára kiemelik őket a vízből.
Tudomány-technika Nem vásárolják a kínaiak a kínai telefont
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:41
Kínában éves összevetésben 21,8 százalékkal, 23 millió 716 ezerre estek a mobiltelefon-kiszállítások májusban a kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium tudományos központja, az Informatikai és Kommunikációs Kutatóintézet (CAICT) adatai szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG